A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉNES György: Szalonna, feudális főúri szálláshely és kerek temploma

SZALONNA, FEUDÁLIS FÖÜRI SZÁLLÁSHELY 85 17a. Wertner Mór: Az Árpád-kori bánok. Századok XLIII. 1909. 479. 18. Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. III. 285. 19. Fejér i. m. VIII/4. 469. Az oklevélben szereplő ,,Tokay in comitatu Ujwar" nem lehet azonos sem a Zemplén megyei Tokajjal, sem a borsodi (Kis-) Tokajjal, mert ezek egyikében sem volt •— tudomásunk szerint — birtokos a Tekus család; talán inkább a valóban Abaújvár megyében fekvő Toka faluról van szó, Forró határában, ahol Alméra — Encs — Kelecsény — Ináncs falvak körül a Tekusoknak kiterjedt birtokaik voltak. 20. Anjou-kori okmánytár. VII. 621. 21. Borovszky Samu: Borsod vármegye története. Bp. 1909. 50. 22. Mályusz Elemér: Zsigmond-kori Oklevéltár (a továbbiakban: Zs. O.) I. 677—679. — A jósvafői hámor régészeti kutatásának eredményéről G. Vastagh: Metallurgische Folgerungen aus den Ausgrabungen der Eisenverhüttung des XI—

XII. Jhs. Acta Archeologica 24 (1972) 257—260. 23. Zs. O. II 1. 19, 198. 24. Zs. O. II/1. 198—199. 25. Zs. O. II/l. 564, 584, 588—589, 595—596. 26. Zs. O. II/2. 212—213. 2,7. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Bp., 1890. 242. — Iványi Béla: A Márkusfalvi Máriássy család levéltára. Lőcse, 1917. 96—97. Szalonna és Martonyi falvaknak Borsod helyett Bans megyébe helyezése nyilvánvaló elírás. 28. Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Bp., 1880. 373. 29. Borovszky i. m. 84—86. 30. Verancsics Antal összes munkái. VIII. Pest, 1868. 374—375. A szomorú eseményt Verancsics Antal egri püspök Hruztán budai pasához intézett 1562. szept. 26-án kelt levelében írja le. 31. Szalonnán köztudott, hogy a ref. templomitól északnyugatra, a ref. paplak épülete és a mellette álló ház telkén, az ott húzódó műútszakasz helyén, de főképp annak túloldalán, a Dorony család telkén és annak szomszédságában valaha nagy épületek álltak, amelyeknek falmaradványai, alapfalai, új építkezések alapozásakor napjainkban is felszínre kerülnek. Több beszakadás is történt ezen a területen, üregek nyíltak fel (talán a régi nagy épületek pinceboltozatai szakadoznak be?); a beszakadások nyílásaiba hosszú karókat mélyen be lehetett dugni, de soha senki sem mászott be az így felnyílt üregekbe, hogy megnézze azok belsejét, hanem betömték azokat. Adatközlő: Nyárádi László (szül.: 1934. Szalonna) szalonnai lakos. — Dorony Dezső (szül.: 189L Szalonna) szalonnai lakos úgy tudja, hogy az ő házuk helyén valaha vár állott. A földből még kiáll az ő nemrég lebontott régi házuk falmaradványa, tudomása szerint az is ősi épületek alapfaiaira épült. 32. Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története. Bp. 1938. 199. 32a. N. Kiss István: 16. századi dézsmajegyzékek. Bp. 1960. 227. és 263. 33. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. IV. Pest, 1851. 61—62. 34. Szabó Ferenc: Borsod megye Árpád-kori templomai. Miskolc, 1936. 29. — Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. Bp., 1938. 33. 35. Ger vers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Bp., 1972. 34. 36. Gervers-Molnár i. m. 34. 37. Gervers-Molnár i. m. passim. 38. Gervers-Molnár i. m. 30. 39. Gervers-Molnár i. m. 51—52. 40. Leszih i. m. 141—143. 41. Szabó i. m. 37. 42. Szuhay Benedek: Az egyházlátogatás. Miskolc, 1900. 145. 42a. A Szalonnai Ev. Ref. Egyházközség Consisitorialis Jegyzőkönyvébe (az Egyházközség birtokában van) 1808. aug. 20-án a következőket jegyezték fel: „Végeztetett, hogy a Templomnak belső része ki-fejéríttessék, melly haladék nélkül végben is vitetett," Valószínűleg ekkor meszelték le a középkori falképeket, de nem lehetetlen, hogy ez a bejegyzés már egy újrameszelés végrehajtását rögzíti. 43. Schőnerné Pusztai Ilona építész és Valter Ilona régész szíves szóbeli közlése. 44. Esti Hírlap, 1972. nov. 21., valamint Gádor Judit régész szíves szóbeli közlése.