A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye élővilágának ismeretéhez

ADATOK A TARDI-PATAK VÖLGYE ÉLŐVILÁGÁHOZ 559 10. kép. j Erdesnyelü tinóru ,|j? ""• (Boletus scaber Fr.) fP a ligeti perje (Poa nemoralis L.). Legszebb és legváltozatosabb az erdők kora tavaszi és tavaszi geophyta növényeinek aszpektusa. Ezért ezekkel részletesebben foglalkozom. Legkorábban, néha már februárban virít a Kővölgyben a hóvirág (Galanthus nivalis L. — 9. kép) és vele szinte egyidőben, főleg a Kővölgy kijáratánál tömegesen nyílik a tavaszi csillagvirág (Scilla hifolia L.). Csak a Felső-szoros kijáratánál található, kis számban a patakparton a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens W. et K.). Az egész völgyben, de különösen a Kővölgyben nagy számban virágzik a salátaboglárka (Ficaria verna Huds.), a bogláros szellőrózsa (Anemona ranunculoides L.), a galambvirág (Isopyrum thalictroides L.), a bókoló fogasir (Dentaria enneaphyllos L.), a kapotnyak (Asarum europaeum L.), a veselke (Chrysospienium alternifolium L.), a télizöld meténg (Vinca minor L.), a tavaszi lednek (Lathyrus vemus L.), az odvas keltike — (Corydalis bulbosa L.) Pers. stb. Viszoinylag kevés található, és inkább csak a völgy északi részén, a tavaszi kankalinból (Primula veris Huds.) és a farkas boroszlánból (Daphne mesereum L.). A kora tavaszi rovargyűjtések szempontjából legfontosabb virágok az orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis L.), a bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollissima Kern.) és a kerek repkény (Glechoma hederacum L.), melyek a völgy egész területén nagy számban megtalálhatók. Különösen a már