A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye élővilágának ismeretéhez

558 TÓTH SÁNDOR 9. kép. Hóvirág (Galanthus nivalis L.) Az erdő cserjeszintjében, részben az erdőszéleken és a patakot kísérő keskeny fűzligetben gyakori fajok a fagyai (Ligustrum vulgare L.), a kökény (Prunus spinosa L. — 8. kép), a gyepürózsa (Rosa canina L.), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea L.), a hólyagfa (Staphylea pinnata L.) és a kánya bangita (Viburnum opulus L.). Részben a patakparton, részben az akácosokban fordul elő a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus L.). Az akácosokban tömegesen él a fekete bodza (Sambucus nigra L.), egyes helyeken minden más cserjét teljesen kiszorít. A húsos som (Cornus mas L.) és a boróka (Juniperus communis L.) a völgynek csak a Felső-szorostól északra levő részében fordul elő, de ott sem gyakori. Az aránylag kis területet elfoglaló fenyvesek kivételével a Tardipatak völgyében mindenütt dús az erdők gyepszintje. Pázsitfüvek közül legjelentősebb a felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla Lam.) és