A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
PALÁDI-KOVÁCS Attila: Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
442 PALAJDI-KOVÁCS ATTIDA Anélkül, hogy belebocsátkoznánk a finomabb batyuzó lepedők közötti különbségek elemzésébe, megemlítjük, hogy ezekkel összefüggésben a díszes hátitarisznyát is vizsgálni kell, hogy a díszített batyuzó eszközök rendjét világosan lássuk. A cifra négylábú hátitarisznya a Sajótól nyugatra, a palóc területen csaknem mindenütt használatos — változó intenzitással —, a Sajótól keletre viszont eddig nem bukkantunk a nyomára. Ezt részben magyarázhatja, hogy a négylábú tarisznyát, sok borsodi barkó faluban búcsús tarisznyának, szentkutyi tarisznyának nevezik, elsődleges funkciója tehát a búcsú járáshoz kötődött. A Sajótól keletre viszont búcsúra nem járó reformátusság alkotja a törzsökös magyar lakosságot. Csokvaományban az abrosz kisebb méretű, mint a hamvas, de kisebb a batusruhától is. Két szél vászonból készül, kb. 120x130 cm nagyságúra. Az abrosz sarkaira sohasem varrnak toldalékot. A keskenyebb oldalai mentén szépen kiazsúrozzák, azaz, apró lyukakkal díszítik. Az abrosz szélétől 10—15 cm-re 2—3 cm széles merkelés található, ami főleg virágos levélmintákból áll. Régebben nagy ,,barkós minták" voltak divatban 12 . Árkán az abrosz két szélből van összevarrva (1 szél =60 cm). Széleit színes, szőtt csíkok díszítik. Az abrosz mérete kb. 120x145 cm. Asztal leterítésére is használatos, ami a méretet is magyarázza. A finomabb batyuzó lepedők országosan leggyakoribb elnevezése az abrosz megyénkben is a legelterjedtebbnek mutatkozik. Egyik foltja a Sajótól nyugatra, Ózd vidékén található, amely a Palócföldön folytatódik tovább, nyugat felé. A másik folt Abaújban, s elszórt adataink szerint Zemplénben található. Figyelmet érdemel, hogy a durva lepedő neveként megismert hamvas a 4. térképen is feltűnik egy keskeny sávban. Összevetve a 2. térképpel, azt találjuk, hogy a hamvas ottani keleti határát szegélyező sávban, a Szárazvölgyön tűnik fel a finomabb lepedő neveként. (A durva lepedő neve a Szárazvölgyön tracskos.) A Szárazvölgy tehát kontakt zónát jelent esetünkben. Keletebbre, Észak-Borsodban és a régi Tornában a lepedő szót találjuk a finom anyagú batyuzó ponyva megjelölésére. A háromszög alakú jelekkel térképünk: a ruha terminus jelzős összetételeit mutatja. Kizárólagosnak látszik Dél-Borsodban. A Bükkalján baturuha, a Hernád alsó szakasza mentén és a Hegyközben ajdaruha, zajdaruha. Ez utóbbi bizonyára ismeretes számos ponton Abaúj és Zemplén térképünkön, sajnos fehér folttal szereplő területein. A hátiruha elnevezés Mezőcsát vidékén, s helyenként a Csereháton lelhető fel, a baturuha és a zajdaruha peremén. A megszokottabb szavak mellett néhány ponton felbukkanó plachta terminust az idősebb generációtól lehetett hallani (Sajópálfalva, Irata, Gadna, Abaúj szolnok). Sajópálfalván a bula szót is említette egy adatközlő, batyuzó ruha jelentésben. Ezek a szavak ma már csak az idősebbek beszédében, emlékezetében élnek, mert a falu általános szóhasználata a környezet nyelvéből átvette az inkább magyarnak tartott megfelelő terminusokat (ruha, abrosz). Miután a táblázat és a térképek anyagát röviden áttekintettük, mindig szigorúan az adott kérdésnél és a megye határain belül maradva, s
