A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

BATYUZÓ LEPEDŐK ÉS ELNEVEZÉSÜK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉNBEN 443 4. kép Bátyus asszonyok a piacon. Ózd (Borsod m.) Paládi-Kovács A. felv. mmmmi a terminológiát megközelítettük, szólnunk kell a tágabb összefüggésekről is. A batyuzás szociális hátterére, a férfi-női munkamegosztás megnyilvánulásaira nem térünk ki. Gunda Béla egy szepességi szlovák falu, Zakarovce teherhordásának bemutatásakor ezt a kérdést már mélyrehatóan elemezte

13

. Többször utaltunk rá, de itt ismét szükséges említeni, hogy a batyuzás (finom lepedővel) Borsod-Abaúj-Zemplénben is női tevékenység. Vásárba, piacra, búcsúba menet a férfiak nem cipelnek lepedőbe kötött batyut. Ahol a takarmányt, szénát, szalmát ponyvákkal hordják az istállóba, mint a megye nagy részén, ott férfiak is dolgoznak ponyvával, de nem kötik azt batyu módjára a hátukra. Borsodban a mezőn sem lehet ponyvával cipekedő férfiakat látni. Abaújban, a Hernád völgyében régebben ponyvába kötve vették a hátukra a puttyonyt és a hátikosarat a szőlőhegyen cipekedő férfiak (Hejce, Fony, Árka, Boldogkőváralja). Sok népnél bizonyos teherhordó eszközök a menyasszonyi ajándékok között is szerepelnek. A norvégek és a svédek, a magyarországi szerbek díszes vízhordó rudat, a csehek, díszített, hálószerű szatyrokat, az erdélyi magyarok és románok kettős tarisznyákat (átalvető) adtak a menyasz-