A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DOBROSSY István: A parasztgazdaságok szerkezete és a rostnövénytermesztés kapcsolata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A PARASZTGAZDASÁGOK SZERKEZETE ÉS A ROSTNÖVÉNYTERMESZTfiS 413 1677,5 kat. h.-on vetettek főterményként, 1987 kat. h.-on mellékterményként kendert 22 . Gunst Péter megállapításai szerint a mellékterményként vetett kender a parasztgazdaságokra vonatkozik 23 . Meg kell viszont jegyeznünk, hogy a főterményként vetett kender nem minden esetben jelenti az ipari alapanyagot, tehát az esetek bizonyos részarányában vonatkozhat a parasztbirtokra, ahol a kender önálló feldolgozása folyik. A levéltári adatok és recens gyűjtések szerint egy-egy átlagos létszámú család igényeit kielégítette az 50—150 négyszögöl területen vetett kenderből nyerhető rostanyag. Ebből arra következtethetünk, hogy az 1987 kat. h. területű mellékterményként vetett kender 15 830—47 488 különböző területű parasztgazdaság között oszlott meg. (Statisztikai adatainkban a három megye kisparaszti, paraszti gazdaságainak számához viszonyítva ez elfogadható érték.) A főterményként vetett kenderterülettel e nagyfokú bizonytalanság miatt nem számolunk, de ez a parasztgazdaságok számát a valóságban természetszerűleg növeli. Szolnoky Lajos a kenderfeldolgozás különböző fázisait és mértékegységeit nyomon követve 'megállapítja, hogy 150 négyszögöl területen vetett kenderből 0,55 m széles, 54 m hosszú finom vásznat és 0,55 m széles 16 m hosszú durva, un. zsákvásznat állítanak elő 2/j . A hasonló nagyságú területen termesztett kenderből előállítható vászonmennyiséget szinte számtalan tényező befolyásolja 25 , de számításaim adatai is azt bizonyítják, hogy ez a mennyiség, mint átlagos érték elfogadható. Mielőtt továbblépnénk, meg kell jegyezni, hogy a parasztgazdaságok nem dolgozták fel vászonná a teljes termés fonalmennyiségét. Részben a tilolással szabaddá váló rost, részben a kézi vagy gépi eszközökkel elkészített fonal a parasztgazdaság számos igényét ebben a formájában is kielégítette 26 . Az 1930—40-es évekig visszavezethető recens gyűjtések azt mutatják, hogy a különböző rost és fonaltermékek felhasznált mennyisége nem haladta meg a termesztett mennyiség egyharmad részét. Ha a tényleges feldolgozásban csupán az összes terület kétharmad része érintett, akkor is megközelítőleg 1 600 000 négyszögöl terület szolgálta a három megye falvaiban a vászonkészítést. Elméletileg a hároim megyében reálisan előállított késztermék mennyisége megközelítőleg 11 000X (0,55X54) m finom vászon, illetve 11 OOOX(0>55X16) m durva, zsákvászon volt. A kétféle vászon mennyisége pedig elérte a 770 000 métert. Számításaink szerint tehát a közepes értékeket, adatokat véve alapul — Borsod-Gömör-Kishont, Abaúj-Torna és Zemplén megyék falvaiban a különböző parasztgazdaságok évenként 770 000 méter hosszú 0,55 m széles vászonmennyiséget állítottak elő 27 . Az ilyen nagyarányú 'kendertermesztés és feldolgozás két tényezőveL magyarázható: a kedvezőtlen földrajzi körülmények között a kender az egyik olyan növény, amely gazdaságosan termeszthető a kisparaszti birtokokon is, másrészt a belőle előállított termékekkel jelentős mértékben, a saját szükséglet kielégítésén túl, kereskedni is lehet. Az előzőékből megállapíthatjuk, hogy vizsgált területünkön az agrárkapitalista fejlődés lényegesen lassúbb ütemű volt, mint általában az ország más területén 28 . A gazdálkodás nyomásos rendszere közel fél évszázad alatt (1860—1910) lényegében nem sokat változott. A gazdálkodás
