A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

PETERCSÁK Tivadar: Szarvasmarhatartás egy hegyközi faluban

SZARVASMARHATARTÁS EGY HEGYKÖZI FALUBAN 377 1 ó p e 1 B o ko 13. kép. Lakúház-alaprajzok gazdasági helyzet szerint a) napszámos lakóháza fából, b) 6 holdas gazda fábó lés kőből épített háza, c) jómódú gazda lakóháza E = elsőház, P = pitvar, Ko = konyha, K = kamara, Ó = ól A házak szarufás tetőszerkezetűek. A szarufákat alul a keresztgerendákba csapolták, felül a kakasülő fogja össze. A szarufa aljához kívülről vízcsendesítőt szegeltek, hogy a csorgás távolabb kerüljön. A padlás gömbölyű fából készült, és sárral tapasztották le. Az épületek fedésére korábban kizárólag rozsszalmát, zsúpot használtak. 1900-ban a 33 lakóházból 28-at szalmával, ötöt zsindellyel fedtek. Még egyetlen cserépfedelű ház sincs a faluban, pedig a kőépületek száma már 15

li5

. 1932-ben ,a cserepes (18) és a zsúpf edeles (16) házak száma még majdnem azonos

116

, 1970-ben azonban már csak négy szalmás ház van. A zsúpot kétfélekép-