A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez
340 DAA T KÓ IMRE használatában háti teherhordási eszköz. Egyes vidékeken,, főleg hegyes vidékeken, ahol szélesebb körű a felhasználása, vesszőből kötött, illetőleg háncsból készített puttonyok is vannak. Noszvalyon hátinak nevezik. Mindkét formát egyformán a háthoz simuló oldala két-két pontján, a vállon át egy-egy pánttal a hátra rögzítik. A puttony sajátos használata a szüret, amikor a szüretelők a tőkékről leszedett szőlőfürtöket puttonyokba gyűjtik össze és puttonyban viszik a préshez. A puttonyt hordó neve: puttonyos. A szélesebb körű felhasználásában is döntő a gyümölcshordás. Speciális felhasználása következtében mértékké is vált. A puttonynak, mint mértéknek egy általánosan ismert esete is van. Az aszúkészítésnél az aszú minőségét az határozza meg, hogy hány puttony aszúszemet tettek egy ászba. Ennek megfelelően az aszú három-, négy- vagy ötputtonyos. A puttony ezen speciális mértékként való felhasználásán kívül még ma is előfordul az is, hogy piacokon, vásárokon egyes termékeket, de főleg gyümölcsöt, puttonyszámra, puttonyokként árusítanak. 1955-ben a sátoraljaújhelyi piacon rendszeresen lehetett szilvát puttonyszámra venni. 1961ben Abaújszántón puttonyokkal árulták a szottyos körtét, 1968-ban pedig az egyik szombati nyíregyházi piacon láttunk új krumplit puttonnyal árulni. Rúd 95 A rúd esetében elsőrenden a mérőrúdra kell gondolnunk. A mérőrúd, mint mérőeszköz, egy bizonyos, meghatározott hosszúságú fa-, vagy fémrúd volt. A magyar mérőrúd hossza 2,9 m volt. A méréstörténet érdekességként tartja számon, hogy amikor a nálunk jóval fejlettebb nyugati országokban a mérőrudat még 12 vagy 16 részre, azaz lábra osztották, addig nálunk, már az Árpád-korban tíz részre taglalták 96 . A mérőrúd kezelője a rudasmester volt 97 . A mérőrúd vagy csak röviden rúd mértékként való használata régen megszűnt. Egyedül a rőfösüzletek raéterrúdjában él tovább az emléke. De gondolhatunk a szénamunkánál, szalmahordásnál használatos petrencerúdra (rudas) is, mint mértékre. A boglyánál részletesen szóltunk arról, hogy a boglya mikor és mennyiben volt mérték, valamint arról, hogy a boglyák nagyságát az határozza meg, hogy hány petrence, azaz rudas széna van benne. A kaszálók nagyságának megállapítása, több más mellett, azzal is történt régen, de még napjainkban is előfordul, hogy hány rúd (rudas) szénát terem. A rúd mértékként való használata más kifejezésekben is él, mint például: egy rúd kolbász, egy rúd gyertya stb. Sütet 98 A kemencénél, mint mértéknél kifejtettük, hogy a kemence mikor és hogyan töltött be mérték szerepet. A kemencéhez, mint -mértékhez szorosan kapcsolódik a sütet kifejezés mértékként való használata. Egy sütet liszt nem azt jelenti, hogy egy kenyérre való liszt, hanem annyi lisztet jelöl, amennyiből annyi kenyér vagy más, például kalács készíthető (egy sütet kalács, egy sütet perec), amennyi a kemence egyszeri befűtése mellett kisül, kisüthető. Ismeretes olyan vélemény is, hogy nem az egyszeri befűtés a mérvadó, hanem az, hogy a kenyér vagy kalács egy-
