A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez
ADALÉKOK A RÉGI MÉRTÉKEK TOVÁBBÉLÉSÉHEZ '341 szerre, egy alkalommal beférjen a kemencébe. Szikszón egy sütet liszten 1951-ben mintegy 20—22 kg lisztet értettek. Körülbelül ugyanannyi volt az egy sütetnyi liszt 1962-ben Kábán is. A sütet kifejezéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a többi, ugyancsak eltűnőben levő mértéknél inkább eltűnőben van. Ebben a gyorsabb és nagyobb mérvű kopásban nagy része lehet a tüzelőberendezéseknek az utóbbi fél évszázadban történt radikális átalakulásának is". Süveg 100 Posztóból készített, férfi történeti viseleti darab. Mértékként ugyanazok a megállapítások vonatkoznak rá, mint amiket a kalapról már korábban elmondtunk, azzal a különbséggel, hogy a süveg történetisége következtében a hozzákapcsolódó összefüggések napjainkra majdnem teljesen kiestek a tudatból 101 . Szakajtó 102 A szakajtóról, mint mértékről elmondhatókat már a kosárnál megemlítettük. Itt csak arra térünk ki, hogy a szakajtónak, mint mértéknek, elég széles körű volt a felhasználása. A szükséget szenvedő szegényeknek egy szakajtó lisztet volt szokás küldeni Túrkevén, Mezőtúron. A debreceni ócskapiacon, a zsibogón, szakajtóval árulták a kenyérhajat. A békéscsabai piacon pedig szakajtószámra adták-vették a szárított párt. Tekintve, hogy a szakajtó, mint munkaeszköz, legszorosabban a liszttel, a kenyérsütéssel áll összefüggésben, közvetve kapcsolatban áll a kenyérsütésen kívül a kemencével is, mint mértékkel. A kemence és szakajtó, mint mértékek, kölcsönös összefüggésben állnak egymással. Szapu 103 A magyarság néprajza is többféle szaput említ mértékként: kassait, miskolcit, pozsonyit, sarlóit és szécsit 104 . A felsorolásból is látható, hogy a szapu, mint mérték, főleg a Felvidék déli peremén, illetőleg a Kisalföldön terjedt el, ott volt használatos. A szapu valószínűleg honfoglalás előtti török szó és fa-, fcéregedényt jelent. Nagyságra nézve általában azonos volt a köböllel, azaz két pozsonyi mérőt tett ki, vagyis 124—126 Liter volt. Használata mára teljesen megszűnt. Itt azért említjük meg, mert sokan összetévesztik a szapollyal, ami ugyancsak faeszköz 105 . Lapát alakú fakanál, a csónakok fontos kelléke; vele meregetik ki a csónakokból a beszivárgott vizet. Ezenkívül a szapolyt, vagy legalábbis a szapolyhoz hasonló fa merítőedényt még a molnárok használták és használják ma is lisztrakáshoz, adagoláshoz. A szapu eszerint a vízen járók, részben pedig a molnárok kezén vált mértékké. Szekér 106 Általánosan elterjedt, használatos, több fajtával bíró, állatvontatású teherhordó- és közlekedési eszköz. Mint mérték részint súly-, részint pedig halmaz-, adagmérték ismeretes. Egy szekér széna, egy szekér tucskó, egy szekér búza, egy szekér tök, mind-mind mértéket is jelentő kifejezések. A szekérnek, mint mértéknek két sajátos alkatrésze is van, ami
