A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez

ADALÉKOK A RÉGI MÉRTÉKEK TOVÁBBÉLÉSÉHEZ 339 teke ma is a nyíl. Az újsághirdetések is egynyilas, félnyilas szőlőket aján­lanak, keresnek megvételre 84 . Orsó 85 A fonás fontos eszköze általánosan ismert. Eredeti funkciója a gu­zsalyról leszedett, és a megnedvesített két ujj között fennálló sodort kóc, szösz felgombolyítása. Egy orsóra csak annyi fonalat lehet felgombolyí­tani, amennyit megbír, amennyi nem esik le róla, nem lazul fel, alul az orsófej jól tartja, és így nem kuszálódik össze. Ez nagyjából azonos hosz­szúságú orsóvessző és orsófej esetében közel azonos mennyiségű fonalat jelent. Erre a megközelítő azonosságra alapozva alakult az orsó mértékké. A megsodrandó szöszt, kócot orsókban számolták, a már elkészített fo­nalat szintén az orsók száma után mérték. Lajos Árpád A borsodi fonó című munkájában több példát említ 86 . De más, a szövés-fonással foglal­kozó munkák is említik 87 . Pint 88 A pinctus, azaz „jelzett" jelentésű latin melléknévből származó mér­téknév (?). Már a XIV. századból ismert szavunk. Űrmérték, amely orszá­gosan elterjedt, és éppen emiatt sok változata alakult ki. Leginkább fo­lyadékok, különösen bor mérésére használták. Elvétve az is előfordult, hogy apró szemű gabonaféleségeket (például kölest, mákot) is mértek vele. A pint elvileg két iccével, vagyis négy meszellyel volt egyenlő. Ál­talában 1,4—1,6 liter volt. Maga a pint, azaz a mérőedény cserépedény volt, rendszerint füles. Legtöbb kancsónk egypintesnek készült. Több fa­zekasműhelyünk elnevezésében is pintes kancsókat, orosokat készített 89 . Ezeknek rövidített neve pint vagy pintes volt. Ma már a pint, mint mér­ték eltűnt, és ma már mint edényféleség is ritka. Porció 90 A latin portio osztályrész jelentésű szó átvétele és általában adagot jelent. Természetesen az adag mennyisége függ a kérdéses anyag fizikai tulajdonságaitól (kiterjedés, fajsúly stb.). Mértékké a porció olyan esetek­ben vált, amikor egy bizonyos nagyságú eszközhöz, főleg edényhez vagy meghatározott darabszámhoz kötődött. A jószágnak porciózzák az elede­lét. Itt a porció nagyságát a gyakorlat alakította ki és az egy és ugyan­azon állat esetében sem volt állandó. A porciónak, mint mértéknek (mér­téknévneik) az elterjesztésében nagy szerepe lehetett a XVI— XVIII. szá­zadi katonatartási kötelezettségnek, amikor is a katonák lovainak járó szénát porciókként kellett előteremteni 91 . Az edényekhez kötődő porciók között sok az étel. Egy tányér kocsonya egyben egy porció kocsonya is. Idők folyamán az edények (tányérok, tálak, fazekak stb.) nagysága por­ciókhoz igazodott. Több fazekasműhelyben készítettek porciós tálakat 92 . Puttony 93 Közismert, bognár készítette, fedetlen, lapos, fa hátiedény. Az osztrák­bajor putten (jelentése ugyanaz) átvétele. Leginkább a szőlőművelésben használják, de hegyes vidékeken használata szélesebb körű. Általánosabb 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom