A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez
334 DANKÖIMRE alatt volt képes lekaszálni. Az egykaszás (föld) kifejezést általában fűkaszálással, szénagyűjtéssel kapcsolatosan használták, de előfordult az is, hogy az aratásra, gabona levágására értették. Az aratóbandák kaszásokként szerveződtek. Az aratóbandákat kaszásokként szerződtették, és a kaszásokhoz idomult az aratóbanda további munkaszervezete (marokszedő, kötő stb.). Az egykaszás vagy az egy [kaszaalja föld nagyságát nagyon nehéz meghatározni 57 . Függ a levágandó terménytől, a munkaidő hosszától, a kasza fajtájától, és nem utolsósorban a kaszás erőnlététől, ügyességétől. Meghatározásánál minderre a mozzanatra figyelemmel kell lenni. Éppen ezért például az aratóbandák munkaszervezete a kaszásokhoz igazodott. Gömör déli részén egy kaszaalja szénás általában 1000—1200 négyszögölet tett ki, Mezőcsáton pedig egykaszás aratóterület alatt 1200 —1400 négyszögölet értettek. Kászu' iH A magyarság néprajza szerint főleg Erdélyben ismeretes kéreg tartó, amit főleg erdei gyümölcsök tartására és szedésére, de egyben mérésére is használtak"'". Természetesen a kászu és változatai másutt is megtalálhatók voltak; mindenütt, ahol erdő volt ismeretes, és használatos. Erdély piacain még ma is gyakran kászuként árulják a málnát, az epret és a szedret. 1968-ban Telkibányán láttunk egy, kászuban málnát áruló embert. A kászu málnát, ami körülbelül másfél kiló lehetett, 20 Ft-ért adta, kászu nélkül. — A kászu szavunk bizonytalan eredetű, talán szlovén jövevényszó. Kemence ( '° A kemencének több, eltérő nagyságú fajtája alakult ki. Mint mérték azt a kenyér, kalács, tök, vagy más élelmiszer mennyiségét jelenti, amit egyszerre, egyszeri bevetéssel ki lehetett sütni. A Tiszántúlon egy kemence kenyér általában három darab, egyenként 5—6 kg-os kenyeret jelent. Kerék [A Egy kerék föld akkora földterületet jelent, amelynek egyik oldalán egy bizonyos, átlagos nagyságú kocsi, szekér kerekének talpa egyszer megfordult. Ennek a nagyon régi, és általánosan ismert és használt, hosszmértékből alakult területmértéknek az az érdekessége, hogy a területet csak hosszal mérte. A terület szélességét vagy azonosnak vették a keréktalp egyszeri fordulatával, vagy ami általánosabb volt, csak olyan helyeken használták, ahol a szélesség valamilyen okból adott volt. Mára már teljesen kiveszett területmérték, az emléke sem igen él. Mint hosszmérték, alapeszméje a fordulat, a különféle gépjárművekkel kapcsolatosan újra kezd (fordulatszámlálás) elterjedni. A keréknek, mint mértéknek a vizsgálatánál fel kell figyelnünk a „hol kerék, hol talp" szólásunkra 62 . A szólás azonos mennyiséget, állapotot fejez ki. Konc 62, Valamelyik szláv nyelvből származó szavunk, már a XII. századból
