A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez
ADALÉKOK A RÉGI MÉRTÉKEK TOVÁBBÉLÉSÉHEZ 333 Kalap™ A férfi fejfedőt sokszor, eltérő alkalmakkor mértéknek is használták, sőt olykor még ma is előfordul, hogy mértékként használják. Zilahon 1943-ban is adtak úgy el szekérből (szekérkasból) szilvát, hogy a vevő kalapjával mérték ki. Általában olyan esetekben használták és használják ma is a kalapot mértékként, ha gyümölcsöt, nagyobb magokat nagy mennyiségből, ömlesztett állapotból adnak el, vesznek ki. A miskolci piacon 1971-ben egy szekeres gesztelyi árus, kis szemű diót árult kalappal. Egy kalap diót 10 Ft-ért adott. A dió a szekéren egy nagy kosárban és egy zsákban állt. Érdeklődésünkre azt mondta, hogy azért használja a kalapját mércének, mert kilója nincsen, mérleg bérelésével pedig nem akarja a bevételét csökkenteni. Kanta™ Eredetileg edénynév volt. Fából, cserépből, bádogból készített, egyfüles edény neve. Hasonló a korsóhoz, azzal a különbséggel, hogy széles szája van. Mint mérték a 10 iccés fajtája terjedt el, de nem általánosan. Tekintettel arra, hogy egy kanta 10 iccés volt, 8 liter volt az űrtartalma. Ahol mérték volt, ott szinte kizárólag bor mérésére használták. Ma kizárólag edénynév, és döntő többségében zománcos, vagy zománc nélküli bádogkannáról van szó, amiket víz (vizes kanna), vagy tej (tejes kanna) tartására, hordására használnak. Kas 5 * Jelen esetben kocsi-, szekérkasról van szó, és például nem kukoricakasról (a góré kezdetleges fajtája). Sok helyen gyümölcsöt, aszalványt, nagyobb szemű terményt, minden külön csomagolás nélkül, kasba öntve vit-. ték haza és aztán a piacra, vásárra. A szekérkasok általában egyforma nagyságúak voltak, és a beléjük helyezett termény is körülbelül azonos súlyú volt. így aztán azok a vevők, akik nagyobb mennyiségű káposztát, uborkát, paradicsomot, paprikát, vöröshagymát, de csöves kukoricát, sütőtököt stb. akartak venni, az árut gyakran kasszámra vásárolták meg. Gyulán és Sarkadon ma is rendszeresen árulnak kasból, kasszámra a Sarkadkereszitúrról, Mezőgyánból, Kötegyánból, Gyulaváriból való piacolók 55 . A kaska elnevezés átmenetet jelöl a kosárhoz, olyan, kisebb űrméretű, vesszőfonatú tartót jelöl, amelynek füle van (füles kaska), karon hordható (kari kaska). Kasza™ Eszköznév; azt a nyeles, ívelt, egyélű vaspengét jelenti, amellyel állva, vágás közben kissé oldalt is fordulva lehajoltak, majd ismét felegyenesedtek a kaszálók. Idők folyamán a kaszának több járulékos eleme fejlődött ki (mankó, csapó stb.). Ezek könnyebbé, eredményesebbé tették a vele való nehéz munkát, a kaszálást. A kasza nálunk a XVI. században kezdett szélesebb körben elterjedni. Egyes helyeken azonban csak későn, a századforduló körül váltotta fel a korábbi sarlót. A kasza, mint mérték, földnagyság (terület) jelölésére szolgált. Egy kaszás föld vagy egy kaszaalja föld azt jelentette, hogy a kérdéses földterületet egy kaszás egy nap
