A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig
A DIÓSGYÖRVASGYARI SZÍNJÁTSZÁS 1919-IG 207 Az előadásokhoz igen gyakran Budapestről kellett díszleteket, ruhákat beszerezniük. így kerültek kapcsolatba Bentheim Róberttel, a Vígszínház főfestőjével, aki nyári szabadságát évről évre Hámor községben töltötte. Bentheim ilyenkor — felkérésre — mindig szívesen elvállalta a díszletek festését. A próbák szorgalmasan folytak, a kisebb-nagyobb színművek közt mindig akadt egy-egy, ami kivételes sikert ért el. Ilyen volt pl. Follinusz Aurél: Náni c. háromfelvonásos népszínműve. Zenéjét Erkel Elek szerezte. Ezt 1912. december 25-én mutatták be a Jószerencse betegsegélyző pénztára javára rendezett színielőadáson 26 . A dalokat Senger Gusztáv karnagy vezetése alatt a vasgyári zenekar kísérte. A darab szereplői Szilágyi Aladár, Kusnyir Ilona, Ivanits Lászlóné, Bimbó Gyuláné, Reismann Samu, Janicki József, Bimbó Gyula, Rudinszki Emma, Kiss Ferenc, Kolozsvári Gyula és Littera Miklós voltak. Ugyancsak kivételes sikert ért el Kálmán Imre háromfelvonásos operettje, az Obsitos, amelyet többször meg kellett ismételni. Az első világháború előtti időszak legnagyobb sikerű színdarabjai közé tartozott még: a Pillangókisasszony, Belasco egyfelvonásos, énekes drámája; Az almafa, Bokor József egyfelvonásos vígjátéka; ezt a két művet mindig egy műsorban adták elő; továbbá A Gyurkovics lányok, Herczeg Ferenc négyfelvonásos vígjátéka és Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága 27 . A virágzás csúcspontján Az első világháború kitörésének évéig a vasgyári műkedvelők közül kitűnő szavalók, énekesek, táncosok és színjátszók kerültek ki. Ekkorra már annyi tehetséges énekes is kibontakozott, hogy igen merész elhatározás született meg: meg kellene kísérelni egy újabb opera előadását. A helybeli tehetségekből Lauday János perecesi igazgatótanító és Senger Gusztáv karnagy személyében még a szerzők is kikerültek, ugyanis Lauday János Mucsai posta címen egy humoros operát írt, amelyet Senger zenésített meg. A darabot az 1914. január 14-i ismeretterjesztő előadáson adták elő a következő szereplőkkel: Senger Gusztávné, aki hivatásos énekes színésznő volt, Czingel János, Nóvák Kornél, Skripec Rezső, Vörös József, Csirmaz Béla, Kandó József, Kosáry Kálmán, Póta István, Nemky Károly, Orosz János és Barbierik Arnold 28 . Ez az újabb sikeres kísérlet érlelte meg azt az elhatározást, hogy egy háromfelvonásos operát mutassanak be a közönségnek. így került sor 1914. március 7-én Maillart: A remete csengettyűje c. háromfelvonásos, regényes vígoperájának az előadására. Rendezője Lauday János volt, aki a Tisztviselő Dalegylet műkedvelő gárdájával vállalkozott erre a hatalmas feladatra. A betanítás igen fáradságos munkáját Senger Gusztáv végezte •el. A produkció óriási sikert aratott. A hatalmas méretű Munkásétterem szűknek bizonyult a miskolci és vasgyári közönség befogadására. A jó feltételek összhatása ebben az előadásban csúcsosodott ki. A Jószerencse dalárdájának színvonala 1911-ben már kezdte elérni a Tisztviselő Dalegylet színvonalát, pedig ez a dalárda az 1909. évi kecskeméti
