A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig

208 ZÁDOR TIBOR 10. kép. Lauday János 11. kép. Rhúz Pál országos dalosversenyen az ország legjobb kórusai közé került, mert a zsűri megállapítása szerint ,, . . . Európa bármely elsőrendű dalárdája mellett megállhat"'9

. Lauday János (10. kép) a XIX. század utolsó éveiben az egyik budapesti színművészeti iskolában tanult, ahol a színjátszás és főleg a rendezés számos tudnivalóját elsajátította. A gyár vezetősége is mindent elkövetett a siker érdekében. A hatalmas éttermet erre az alkalomra átalakították. A bejárattal szemben fel, egészen a mennyezetig deszkafalat építettek, melyet színpadi díszlet módjára befestettek, a terem két oldalára új deszkafalat emeltek. Ezeket az átalakításokat az akusztika megjavítása érdekében eszközölték. A célt elérték, mert a terem akusztikája kifogástalan lett és az énekhangok kitűnően érvényesültek. Újítás volt az is, hogy a színpadon a rendes függöny mellett széthúzható függönyt alkalmaztak, sőt a zenekar jó elhelyezéséről is gondoskodtak, mert helyét ekkor süllyesztették le. A bemutatóról szóló kritikát Koller Ferenc, a városi zeneiskola későbbi igazgatója írta. A főszereplőket megelőzve, a zenei teljesítményről és különösen Sengerről a következőket írta: ,, . . . Senger végezte a soksok fáradsággal járó betanítás óriási munkáját és ő vezényelte fölényes biztonsággal, gondos körültekintéssel, helyes tempóérzékkel, színezéssel és igen sok szeretettel az előadást. A közönség az előadás során kitörő lelkesedéssel ünnepelte a szereplőket, a gyönyörű tisztasággal éneklő női és férfikart, az elsőrendű kívánalmaknak is megfelelő kitűnő zenekart..."

30

. ,,A művészestély főszereplőinek — írta a Diósgyőri Űjság — Hermanné Hnilitschka Marcsának, Rhúz Pálnak (11. kép) és Czingel Jánosnak alakítása művészi értékű volt." „Veres Iván, Czeglédi Aladár, Müller