A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon

A XVII—XVIII. SZÁZADI ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁS SÁROSPATAKON ^Q7 DEMET: Tovább In An[n]o 1675. Ezen által menvén Fűst faragó Gjúrka, az őlfa vágás után fárattan le dől, s el aluszik. Alvásában lába nagjobb ujját az Embernek valaki meg-fogja, s' fel költi, fel serkenvén Gyurka, láttya, hogj kerekbe rakott őtt gyértyátska égne, ezt látván, meg éjedvén, elszalada, [4a] és tsak semminek tartotta a' Látást. BUXI: Mitsoda? Semminek tartotta a' Látást! no annak az embernek nem kereszténynek, hanem hitetlen Pogánynak kellet lenni. DEMET: Valóban nagj bűkfa L7 volt. BUX: De Tekintetes Ur jol esett, hogj ásni nem kezdett, mert ma kénes nélkül maradtunk volna. DEMET: In An[n]o 1686. Bundás Gáspár az uraság juhászsza hallotta, mikor itt pénzt olvastak. BUXI: Elég ez már nékem, nosza tsak fogjunk hozzá a' dologhoz. DEM: ha! ha! Buxi még nincs vége. In An[n]o 1698. Ezt a' Várat ell járván, égj haszontalan rakás holt szénre akada vitézlő Pépa vakaró kozma Vram fel vészen abból édgjet, haza érkezvén, ki veszi azt a' zsebéből, s' láttya, hogy a' holt szén arannyá vált, látván ezt, őszve gyűjti tselédgjit, nagy siettséggel, vissza tér a' várba, hogy a' szenet mind fel szedgye, de már semmitsem találla. En azt itilem, hogj másnak volt elszánva az a' kénes. BUXI: De Nemzetes Uram nékünk vané szánva az a' kénes? DEMET: s' hát kételkedel? nézz csak ebbe a czédulába,tudé mi van abba irva? BUXI: Azt én Uram nem tudhatom. DEMET: o! drága czédulám! oh minden aranynál drágább czédulám! ugy szeretlek, hogj tsak meg nem eszlek. Hallodsza mi van benne. Ebben a' Várban el rejtett kénes annak van el szánva, a' ki azt birja. Es én vagyok az. Másodszor: a' ki Kós Csillag jegyében született: És én vagyok az harmadszor Aki hóid tőtivel kezdi azt kapálni [4b]. Es én vagyok az. És az oka, miért sürgettem én annyira tegnap, hogy adgyák által Contractusomra a' Várat. BUXI: Mit késedelmeskedünk tehát? fogyunk az ásáshoz; olyba tartom mintha már markomba volna a' kénes. DEMET: Lassan siess, tovább érsz; mert én magam két kapást fogattam, a' kik ki ássák; azt mondám nékik, hogj tsak salitromot akarunk ásattatni, ostobák nem érik fel az eszekkel szándékunkat. Reménlem nem sokára itt lesznek. Jol vigyáz réá; erre kell a' pinczébe le menni, és az mely hellyen a' garádics mellet gyertya világot lácz, ott ásattas. Hogy ha hólt szénre vágj régi rozsdás vasakra akadnak, tűstént küld el őkőt. Mert bizonyosson a' lesz az a' kénes. Én azomban a' kereszt útra menyek, s' buzgón el mondom a' Sz. Kristoff Imádságát, hogj szerencsés légyen minden dolgunk. ötödik kimenetel. Kénes Demeter Ur, Szőcs Geczi, Harisnya Andor Buxi. DEM: Hát hol a' patvarba jártok ollyan sokáig. GECZI: hát hallya ked, a' sötétben ásnak hallya ked: hiszem hallya ked a' Hóidvilágnál nem látunk hallá (!) ked? BUXI: Ne darály! van nékem gyértja világom.