A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon
A XVII—XVIII. SZÁZADI ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁS SÁROSPATAKON ^3^ iskolai színpada rendkívül fejlett volt. Díszleteiről, színpadtechnikájáról a soproniak díszletkönyve árulkodik 65 . A színpadtechnikai bravúrokra, a díszletezósre, a jelmezékre, a kellékekre csak a drámaszövegekből vagy a drámacímekből vagy a hozzájuk kapcsolt néhány szavas 'megjegyzésekből lehet következtetni. Nagyjából ugyanezek a pataki diákszínpad berendezésére vonatkozó forrásaink is. A jezsuitáknál a legtermészetesebb az volt, hogy az iskola udvarán, a kvadrumban építették fel a falakkal ugyan körbe zárt „sub Jőve" színpadot. Ezt az ideiglenes alkotmányt három oldalról ülték körbe a nézők. Ilyen volt egyébként Comenius sárospataki iskolai színpada is 66 : a pataki református kollégium udvarán készítettek egy emelvényt. A jezsuitáknál ebben a korban divatos, igen sok szereplőt mozgató, reprezentatív drámáik számára a kor legmodernebb színpadát építették meg. 1692-ben Pozsonyban emeltek legelőször nemcsak színpadot a szabad ég alatt, hanem színházat is. Nagyszombaton Eszterházy Pál építtet a jezsuita diákoknak színházat 67 . 1754-ben Egerben épül ugyancsak adományból iskolai színházterem 68 . Trencsénben 1727-től a kollégium III. emeletén levő nagytermet rendezik be színházzá 69 . Azt tartanánk természetesnek, hogy Sárospatakon a protestánsok állandó jelenléte, a felekezeti érdekektől vezérelt jogos vagy jogtalan kritika 70 arra késztette volna a pataki jezsuitákat, hogy darabjaikat itt is látványosan rendezzék meg. Ahogyan azonban sohasem sikerült egy, a kor minimális követelményeinek megfelelő iskolai épületet építeniük, úgy nyilvánvalóan sohasem tudtak egy valamirevaló iskolai színpadot sem építeni. Sem állandó színpadot, sem színháztermet, sem különálló színházépületet nem építettek, nem rendeztek be. Az ideiglenes színpadokról, a színjáték helyéről, a jelmez- vagy kelléktárról csak a függelékben közölt drámatörténeti adataink vannak. A vízkereszti vagy karácsonyi misztérium helye a templom vagy egy-egy magánház. A legfőbb látványosság a precesszió volt. Ez, mint tudjuk, nem hiányzott Patakról. Nyilvánvaló, hogy az úrnapi magyar versek színhelye a templom vagy a körmenet útvonalán felállított oltárok egyike-másika lehetett. A templomi látványosságok közül figyelemre méltó az 1663. évi körmenet, amelyen feretrumokra állítva hordozták körbe a jelmezekbe öltözött diákokat. A nézők az előbb mozdulatlan alakokat szobornak hitték, s csak akkor, amikor megszólaltak, döbbentek rá, hogy a „hordszéken" élő személyeket látnak. 1741-ben pedig már szobrokkal rendeznek látványos „produkciót" a templomban. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló szobrot a magasba emelték a templom boltozatán levő lyukon lebocsátott kötél segítségével. Ezzel a magasba emel Krisztus-szDborral szemben ugyanilyen módon angyalszoibrokat is a magasba vontak. Az angyalok kezében égő gyertyát helyeztek el. Míg a szobrok a magasba emelkedtek, megszólaltak a különféle hangszerek. Ezután pedig a boltozat nem használt nyílásain keresztül különféle ajándékokat dobáltak a hívek közé 7 '. Előfordult néhányszor, hogy a színjáték helye a tanárok ebédlőterime volt. Rendszerint népes vendégsereg jelenlétében került sor az ilyen bemutatóra. Néhány adatunk szerint a várban is „vendégszerepeltek" a diákok. Rendszerint egy-egy világi előkelőség ott időzését akarták a színjátékkal kellemessé tenni. A most közreadott Ként kapáló című komédiát
