A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon
A XVII-XVIII. SZÁZADI ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁS SÁROSPATAKON KILIÁN ISTVÁN Sárospatak katolikus iskolájának történetéről a szakirodalom alig tud valamit. Polgár László, a magyarországi jezsuita bibliográfia legjobb ismerője csak három olyan tanulmányt ismertet 1 , amelyben per tangentem helyet kap Patak katolikus iskolájának története 2 . Utal többek között a pataki iskola alapító okmányára 3 . Teljességében azonban erről az iskoláról, amely az ellenreformációs harcok egyik legtipikusabb példájaként élt tovább és működött, tanulmány nem jelent meg. A fentieken kívül természetesen másutt is helyet kap az iskolatörténet' 1 . Legutóbb Szántó Erzsébet kutatott fel az egykori pataki iskola történetéről, könyvtárának hollétéről számunkra is érdekes adatokat"'. A legteljesebb feldolgozást azonban mindeddig Korcsmáros Istvánnak köszönhetjük 0 . II. Rákóczi György halála után Báthory Zsófia 1661-ben rekatolizál, s vállalja a magyarországi ellenreformáció egyik észak-magyarországi vezéralakjának nem túlságosan népszerű tisztét. Nem különös, hogy céljai elérése érdekében az ellenreformációs harcok egyik legképzettebb csapatát, a jezsuitákat akarja megnyerni Sárospatak számára. Amíg azonban az ősi iskolavárosba be is tudja telepíteni őket. mintegy két esztendőnek kell eltelnie. A jezsuiták Patakra költözéséig Báthory Zsófia a sátoraljaújhelyi pálosokat bízta meg az „eretnek" város megtérítésével 7 . 1663-ban a jezsuita generális két papot, Sámbár Mátyást 8 és Nemczani Miklóst küldi Patakra, hogy itt missziót alapítsanak. A tehetséges Sámbár — az adatok szerint — hamarosan munkához is lát. Már 1664-ben a jezsuitáknál, egyébként később általánossá vált, a látvány erejénél fogva is ható vízkereszti, nagypénteki és úrnapi precessziókat rendez. 1663-ban pedig a jezsuita Sámbár és a kálvinista rósabázi a templom előtti téren nyilvános hitvitát rendeztek. Ezek a látványos certamenek azután még kétszer megismétlődnek. 1664-ben és 1665-ben vívtak a jezsuiták és a kálvinisták a nagy nyilvánosság előtt késhegyig menő hitvitát. Sámbár propagandájának, Báthory Zsófia hatalmának hamarosan meg is lett az eredménye. 1663-ban 14, 1666-ban a jezsuiták már 85 gyermeket kereszteltek meg. 9
