A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon

130 KILIÁN ISTVÁN Valamelyest hasonló emelkedést mutat a házasságkötések száma is

10

. 1666ban Báthory Zsófia a külső várban házat is adományoz a jezsuiták részére s alapító okmánnyal erősíti meg szándékát: ,, . . . Mostan és örökre egyszersmind megmásíthatatlanul Jézus Társaságnak elébb megnevezeti rendházat jól megfontolt lélekkel és ítélettel megalapítjuk..."

11

. Az okmány azután felsorolja azokat a szántóföld-, szőlő-, ház-, erdő-, korcsma-, halastó-, rét- és egyéb ingatlanokat is, amelyeket a nagy pártfogó a jezsuitáknak adományoz

12

. 1667. július 6-án kelt Lipót császárnak az említett adományozást megerősítő levele, s rendelete, amelyben Sámbár beiktatását elrendeli. Sámbár beiktatása, de különösképpen a hatalmas méretű birtokadományozás érthetően nagy ellenkezést váltott ki, hiszen a mérhetetlen birtokból származó jövedelmek oly erős pozícióhoz juttathatnák a jezsuitákat, amelynek ellensúlyozására aligha nyílott volna lehetőség. A tiltakozók között jeles közjogi méltóságokat is találunk

1

'

1

. Sámbárt mindezek ellenére beiktatják, a jezsuiták a javadalmakat meg is kapják. Az alapító oklevél és a császári megerősítő okmány is határozottan feladatként jelöli a jezsuiták számára az iskolaalapítást

1 /|

. A jezsuiták a feladatnak eleget is tettek, már 1663-ban megindítottak egy négyosztályos alsófokú iskolát. Az iskola azonban, mint majd alább látni fogjuk, sohasem emelkedhetett oly nagy rangra, mint néhány más magyar város jezsuita iskolája, hiszen 1741-ben, tehát majdnem egy évszázaddal az iskola alapítása után, mindössze 60 tanulót számlálhattak akkor, amikor Kassán 500, Pozsonyban 553, Nagyszombaton 792, Egerben 398 tanuló járt a jezsuita iskolába

1

"'. A jezsuiták sohasem tudták a pataki iskolát komolyan megerősíteni. 1663-ban tehát tovább folytatódik Sárospatakon a katolikus iskoláztatás az 1591-ben megjelent jezsuita Ratio atque Institutio Studiorum szellemében

1

". Patak mindvégig csak alsófokú katolikus iskolával rendelkezett. Ha a jezsuitáknak meg is lett volna a szándékuk, hogy felmenő rendszerben kiépítsék a felsőbb osztályokat, a történelem bizonyára megakadályozta volna őket ebben, hiszen Patak mindig a felső-magyarországi függetlenségi harcok központja volt. 1671-ben Stehlenberg szállja meg a várat. A katolikus templom egyben védelmi funkciót is betölt, s a várba is csak a templomon keresztül lehet bejutni

1

'. 1683 júniusában Thököly csapatai veszik a várat birtokukba. Természetesen a jezsuita rendház és javadalmai is a felkelő csapatok tulajdonába kerül. A jezsuitáknak Szatmárra kell menekülniük Thököly csapatai elől, s csak három esztendő múlva térhetnek ismét viszsza. 1686-ban visszakapják a rendházat, sőt megszerzik a maguk számára a református főiskola épületét is, ahol 1597-ig tudtak tanítani. 1697-ben a Tokaji Ferenc és Szalontai György vezette hegyaljai felkelés miatt kell menekülniük. Hárman a felkelők fogságába is esnek. Néhány hónap múlva azonban ismét a császáriak tulajdonában van a vár. A jezsuiták tehát isimételten visszatérhetnek

18

. 1703-ig ismét nyugalomban tanítanak. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1703-ban azonban a reformátusok visszakapják a kollégium épületét. Kénytelenek tehát iskolájukkal ismételten háttérbe vonulni. Patak várnagya, Halápi Márton Rákóczi utasítására nyilatkozatot írat alá a pataki jezsuitákkal. A nyilatkozat értelmében Sárospatakról levelet nem írhatnak, a rendházat csak földjeik megművelése