A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DALA József: Matyó lakodalom

582 DALA JÓZSEF a kocsmába, ott vendégül látták őket. ezzel a legények maguk közé fogad­ták a fiatalokat. Ez volt a legényavatás, Az egy utcabeliek főképpen lako­dalmakban lettek újlegények. Ezek azután már jártak a lányokhoz. Megem­lítjük, hogy a 14—15 éves fiúk is jártak a lányokhoz, de a lányok kigúnyol­ták őket „begréseknek meg patkánszeműeknek" nevezték őket. (Begrés — begrét tart az orra alatt, mert csepeg, patkánszemű — mert nem ér le a lá­ba a padkáról.) A lakodalom a század elején 3, később 2 napig, de már az 1910-es évek­től 1 napig tátott. A summásfiatalok a félesztendeig tartó munkaidő alatt a távoli ura­dalmi tanyákon szombat esténként rendezett táncos összejöveteleken, a „cuhárékon" ismerkedtek meg egymással. A tanyán dolgozó kövesdi mun­kacsoport különböző családok tagjaiból verődött össze. A lányokat a felnőt­tek szemmel tartották, de a lányok egymásra is ügyeltek. Erkölcsi magatar­tásuk szóbeszédre ritkán adott okott. Előfordult, hogy a cuhárékon szövő­dött kapcsolatokat otthon elmélyítették. Mezőkövesden is rendszeresítették ezeket a cuhárékat. A legények közösen béreltek egy szobát, rendszerint ott, ahol csak egy-két öreg lakott, kihordták onnan a bútorokat, a lócát hagyták csak bent. Bort hoztak, harmonikást fogadtak, és 6 óra felé elvitték a ,,szeretőjüket" táncolni. Felnőtt felügyelet nem volt. Ezek az otthoni cu­hárék éjfélre befejeződtek, a legények hazakísérték táncosaikat. Ismerke­dett a fiatalság különböző ünnepek alkalmával is, a farsangkor rendezett bálokon, lakodalmakon. A módos ,,csinos-kényes" lányokat, a földesgazdák lányait kézről kézre adták a táncban. Ezek a lányok diktálták a divatot is. A közerkölcs ellen vétő lányokat, menyecskéket a legények „kitáncolták". Ennek az volt a lényege, hogy a kiszemelt lányt vagy menyecskét a legé­nyek egymás után kérték fel, közben a táncosok leültek. Egy legény a kijá­rathoz táncolt táncosával, akit kipenderített az ajtón át az utcára. S most jelenítsük meg a 20-as évek végét, a 30-as évek elejét! A legényjárás módja Bezörgetnek a lány ablakán. — Erzsa, hozzál gyufát — hangzik. A lány frissen, szagos szappannal megmosakodva, ünnepi ruhában várja a legé­nyeket. A zörgésre ugrik, nyitja az ajtót, betódulnak a pitvarba (konyha előtti félkörös fallal elválasztott előszoba). A lány sorra gyújtogatja a ciga­rettákat. Gyertya világít a helyiségben. Az első látogatáskor állva beszél­getnek, cigarettáznak, nevetgélnek a hideg pitvarban. A pitvarló legénye­ket az anya nem hívja be, bármilyen hideg is legyen. A legények bejelen­tik, hogy a jövő héten újra eljönnek. Második alkalommal harmonikást fo­gadnak, a ház előtt elénekelnek pár dalt, szerenádot adnak. Jókedvűen mennek be a házba. Egy idő múlva kijön az anya és behívja a ,,rokk ,: '-ban ácsorgó legényeket (A rokk prémes gallérú, rövid kabát volt, melyet zsi­nórral kapcsoltak elöl össze. Az ujjába nem szokták a kezüket bedugni. Ké­sőbb a rokkot felváltotta a ,,cvetter" (?) ezt aztán nyáron is viselték.) A búbos kemence jó meleget áraszt. Ott vannak már a szomszéd asszo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom