A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DALA József: Matyó lakodalom

MATYÓ LAKODALOM 583 nyok, menyecskék, és varrják a „varrót" — hímezik a háziipari telepesek által kiadott fekete klottra a sokszorosított térítőket, falvédőket, de vannak, akik maguknak dolgoznak, házivászonra piros fonállal hímeznek függönyöket, asztalterítőket, falvédőket, surcokat, ingeket. „Adjon isten jó estét" — köszönnek a legények — mindenkivel kezelnek, szervuszolnak. A lányokat, fiatal menyecskéket tegezik, akik magázzák a legényeket. Az öregasszonyokat keresztanyáménak szólítják. A háziasszony unszoló kínálgatására leülnek a saroklócára. A leány apja — hátát a búbosnak vetve — bodor füstöt fúj pipájából, egész este alig szól valamit. A leány a menyecskék között a búbos padkáján ülve hímezget. Tréfálkoznak, vicceket mesélnek a legények és bátrabb menyecskék. A leány lehajtott fejjel dolgozik, csak néha neveti el magát. Elbeszélgetnek a jó meleg szobában, néha éjfélig is. Az udvarlásra járó legények közül csak egy az érdekelt fél a lánynál. Cimborái barátságból járnak el vele. Ha a legény érzi a leány és az anya magatartásából, hogy bensőséges kapcsolat fejlődhet ki közöttük, rendszeresíti kiválasztottjánál a látogatásokat. Szülei is unszolják erre, mert szeretnék, ha ismeretségből házasság lenne. Megegyeznek, hogy a legény „tudatot" küld a lány szüleihez. Ez a tudató egy kiválasztott öregasszony, a fiú rokonságából. Vasárnap, a délutáni litánia után megjelenik háztűznézőben a leány otthonában. Szívesen fogadják, behívják a nagyszobába. Szeme éberen körbejár, tüzetesen megnéz mindent a padlástól a kamráig, a padlástól a tyúkólakig, még az sem kerüli el a figyelmét, hogy a házfal töve egyenes vonalban van-e feketézve. Beszélgetés közben dicséri a legényt, milyen fajin, derék ember, erős mint a bika, a legnehezebb zsákot is könnyedén felveti a vállára. Részletesen elmondja, hogy mennyi földje van a családnak, hol fekszenek ezek a földek, hány „arankorona" értékűek, mennyi a jószág, a lánynak nem kell majd agyonstrapálni magát a sok munkával; jó dolga lesz a legény mellett, az anyós pedig jólelkű, szelíd természetű. A lány anyja sem marad el a dicséretekkel: hogy milyen dombos kenyeret süt a kemencében, miként tud ez a leány varrni (a hímzést nevezik Mezőkövesden varrásnak, a hímzéseket varrottasoknak), aranyat ér ennek a keze. Mindig tiszta, rendes, tart magára, gyakran mosakodik szagos szappannal is, az alsóneműt is gyakran váltja. Mindenki mondja, hogy szépen jár; de van is mit magára húzni! Bele se fér a sifonyba a sok drága ruha, de hála istennek, van miből öltözködni. Még aranyfogat is tétetett a lány, mégpedig kettőt tett a szájába az orvos. Mondta is, milyen ép és szép fogai vannak ennek a lánynak, de hát nem maradhatott el a többitől, minden valamirevaló lánynak van már legalább egy aranyfoga. Jó nézni ezt a lányt, ég a keze alatt a munka. A pénzt is meg tudja becsülni, ami egy asszonynál nagyon fontos. Minden fillért megrág, mielőtt kiadja. Ne feledjük, jó 15 hold jut majd neki, mert csak ketten vannak a bátyjával. A legény családja az elmondottakat már a legapróbb részletekig ismeri. A következő látogatáskor a legény már csak kettesben az egyik cimborájával megy a lányhoz, akit már menyasszonyának tekint. Néha a tüzelősóiba is kilátogat az apóshoz. Jó hat ló a jászol előtt, a szénatartó mellett jobbra a tehenek kérődznek. A sok állat bemelegíti az istállót. Itt gyűlnek