A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

KÖZÉPKORI VASTERMELÉS A BÖDVÁTŐL KELETRE ÉS A TORNASZENTANDRÁSI IKERSZENTÉLYES TEMPLOM DÉNES GYÖRGY I. A Bódva keleti partján a középkorban folyt vastermeléssel viszonylag keveset foglalkozott eddig a szakirodalom. A volt Torna megye történelme és történeti földrajza még nem került feldolgozásra és ilyen célú régészeti ásatások sem voltak, ezért rendkívül kevés adat áll rendelkezésre. Addig is azonban, míg a történelmi és történeti földrajzi kutatások, valamint régészeti ásatások bővebb adatanyagot nyújtanak, megkíséreljük a rendelkezésre álló szűkös anyag birtokában a Bódva bal partján, a Rakaca-pataktól északra kialakult középkori vastermelés felvázolását. A terület geológiai viszonyairól e helyütt csupán annyit, hogy a rudabánya—tornaszentandrási hegyvonulat mindkét végén, a délnyugati Rudabánya, valamint az északkeleti Tornaszentandrás és Martonyi községek határában érclelőhelyek vannak. Ezek közül a Bódva nyugati oldalán feltárt rudabányai a gazdagabb, ott a vasérc mellett a felszínre is kibúvó, régebben gazdag termésréz- és ezüstérc-lelőhelyek voltak. Az érces hegyvonulatnak a Bódva keleti partjára áthúzódó részén a martonyi érc, a rudabányaihoz hasonlóan, metaszomatikus (hidrotermális) eredetű, a szomszédos Szentandrás határában emelkedő Esztramos- (Osztramos-) hegy karsztos üregeiből pedig másodlagosan felhalmozódott, ún, barlangvasércet bányásztak egészen századunk közepéig.

1 A hegyvonulat egyre lankásodva húzódik tovább Tornaszentandrástól északkelet felé és mészköve még Hidvégardó—• Bódvavendégi—Horváti határában is kibukkan, de ott számottevő ércelőfordulást már nem tart számon a szakirodalom. A környéken előkerült gazdag bronzkori leletanyag valószínűsíti, hogy a rudabánya—tornaszentandrási érces vonulatban már az őskorban is bányászkodás folyt és a kor fémművesei helyi nyersanyag feldolgozásával termeltek. Figyelemreméltó a martonyi vasércbányában (!) előkerült későbronzkori tokosbalta lelet.

2 Szendrő határában, a Telekes-völgyi Ördöggátbarlangban bronzkori, vaskori és szkíta fémtárgyakat tárt fel a régészeti ásatás.

3 Nem bizonyítékul, csupán adalékként említem Tacitus leírását, mely szerint az ókorban, az Alföldtől északra húzódó hegyek között a kelta kotinuszok bányászkodtak.

4 A Tacitus által említett kelta bányaművelést ugyan részletesebb adatok hiányában nem tudjuk pontosan helyhez kötni, de elképzelhető, hogy erre a területre is kiterjedt. Tény, hogy az i. e. I—

II. századra datálható kelta bronz- és vastárgyak