A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

84 DÉNES GYÖRGY kerültek felszínre Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Boldván, a Ruda-hegy közelében levő Ormosbányán, a Telekes-völgyi Ördöggát-barlangban, valamint a szentandrási Esztramos-heggyel jóformán szemközt fekvő Szinben is.

5 A népvándorlás korában talán visszaesett vagy szünetelt is a vastermelés, de a fejlett fémmegmunkáló űn. griffes-indás kései avaroknak (magyaroknak?) Edelény határából és Sajószentpéter vidékéről is előkerült vastárgyai

0 megengedik azt a feltevést, hogy a VII. századot követően újból fellendült itt a bányászat és fémművesség. Talán részt vett ebben az avar időszakban idetelepített szláv szórvány népesség is. A IX. század végi magyar honfoglalás nyomán, a X—

XIII. században magyar vasművesség alakult ki a Sajó—Bódva vidékén.' Ezt bizonyítják a rudabánya—tornaszentandrási érces vonulat körzetében számos helyen ma is fellelhető salaktömegek. Ezek egy részét feltáró ásatás Imola, Trizs és Felsőkelecsény határában a salak közül X—

XII. századi kerámiatöredékeket hozott felszínre és ezzel elég pontosan datálta a vasművesség idejét.

8 A rudabánya—tornaszentandrási hegyvonulatnak a Bódva keleti partjára áthúzódó részén salakkutatás eddig nem folyt, de Tornabarakony határában és Tornaszentjakabtól északra több salaklelőhely ismeretes, ezek ásatására azonban még nem került sor.

9 A honfoglalás utáni magyar vasművességre utalnak a középkori oklevelekben szereplő Kovácsi településnevek és a vasművességgel kapcsolatos víz- és dűlőnevek is. A Bódvától keletre, vizsgált területünkön két középkori Kovácsi település nyomára bukkanunk. Az egyik Kovácsi, amelynek neve először 1283ban, egy határjárást rögzítő oklevélben szerepel

1

", éppen Tornaszentandrás és Martonyi között állott, helyén ma Kovácsi-puszta van. E Kovácsi koraközépkori vastermelőinek tevékenységével hozhatjuk összefüggésbe a szomszédos Tornabarakony határában előforduló salaknyomokat. Barakony Kovácsinál későbbi település lehet; amikor Kovácsiban a kora középkorban vastermelés folyt, Barakony falu valószínűleg még nem létezett, területe Kovácsi részét képezhette. A másik Bódva-balparti, középkori Kovácsi településsel napjaink szakirodalma eddig érdemben nem foglalkozott. Ez az előbb tárgyaltnál északabbra fekvő Kovácsi félreérthetetlen egyértelműséggel XV. századi oklevelekben tűnik fel, mint Horváti határosa, illetve mint Meggyes és Szentjakab szomszédja.

11 A XVIII. század végi és XIX. századi térképek N. Kovácsi, Kovátsi P., illetve Felső-Kovácsi néven, mint pusztát tüntetik fel.

12 Pesty Frigyes helynévgyűjteményében Horváti dűlőjeként szerepel.

13 E középkori Kovácsi település határába esnek azok a Tornaszentjakabtól északra található salakleletek, amelyekről az előzőkben már említést tettem. A Horváti és Szent jakab között állott középkori Kovácsi település, illetve az itt működött középkori vastermelők emlékét a Tornaszent jakabtói északnyugatra futó Kovács-patak neve is őrzi, amely Antal-majornál torkollik a szentjakabi Sas-patakba.

14 A két kora középkori Kovácsi falu királyi vastermelő szolgálónépek települése lehetett.

15 Valószínűleg a görgői királyi udvarház körül kialakult