A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Pál: Az 1920-as nemzetgyűlési választások története Miskolcon

320 TÓTH PÁL ként személy szerint Tarnay Gyulát is a legdurvább személyeskedés hangján támadja. Tarnay, akit ellenfelei csak „politikai kaméleonnak", a „panamákban kivénhedt munkapárt fehérzsebkendős lovagjának" titulálnak, miután Neumann átment a „keresztényekhez", Bulyovszky pedig sértődötten félrevonult, most már a Középpárt egyetlen reménysége, és kétségkívül egyetlen olyan tagja, aki a miskolci hierarchia csúcsán foglal helyet.

30 Tarnay egyenlőre nem nyilatkozik sem Lakatos, sem Andrássy jelölése érdekében. Akik ismerik őt, tudják, hogy a pártelnök legszívesebben magát látná valamelyik miskolci mandátum birtokában. Tarnay okos ember hírében állott, így megvolt az a képessége, hogy kitűnően alkalmazkodott a politika gyorsan változó fordulataihoz. Tisztában volt vele, hogy Lakatosnak Andrássyval szemben nem lehetnek esélyei. A belső kerület tehát Tarnay számára fel sem merült mint lehetőség. Ennek ellenére a párt január 9-én tartott választmányi ülésén ő, Tarnay Gyula, arra hivatkozva, hogy a szociáldemokraták és az Iparospárt is indítják jelöltjeiket a belső kerületben, javasolta, hogy Lakatos Gyulát mindenképpen léptesse fel a párt és ilyen értelemben informálja a Középpárt országos vezetőségét is. Tarnay ekkor tudatosan félrevezette, nemcsak a pártválasztmányt, hanem a párt országos vezetőségét is. Kürthyék mindent elhittek Tarnaynak és a Középpárt január 11-én közzétett hivatalos jelölőlistáján Lakatos Gyula mint a párt hivatalos jelöltje szerepel a miskolci I. választókerületben. Lakatos Gyula a miskolci lapok tudósítóinak adott nyilatkozatában január 11-én kijelentette, hogy „ . . . a jelölést ő, mint pártfegyelemhez szokott ember a Nemzeti Középpárt budapesti elnökségétől teszi függővé.

37 Tette ezt a nyilatkozatot azért, mert a miskolci középpárti vezetők egy része, elsősorban Szentpályi István, Tarnayval ellentétben, szerette volna Lakatost, illetve az országos elnökséget rábírni arra, hogy Lakatost a külső kerületben jelöljék. Erre őt — Lakatos Gyulát — Szentpályi, állítólag egy hozzá intézett levelében szólította volna fel. Lakatos Gyula erre a levélre válaszolva kijelentette, hogy a jelölést a külső kerületben semmi esetre sem vállalja, mert — úgymond; „ . . . ott nem találom meg vonatkozásaimat." Lakatos részéről ez a kijelentés, mint a későbbiek során kiderült, enyhén szólva elhamarkodott lépés volt. Lakatost tehát Szentpályi és Tarnay intrikái, saját pártjának miskolci vezérei hozták lehetetlen helyzetbe, másrészt, s ez Szentpályi levelének lényege, a városi közigazgatás vezetői sem voltak hajlandók támogatni őt Andrássyval szemben. Az Iparospárt Tarnay Gyula az Iparospártra hivatkozott a választmány előtt, miszerint ez a párt Andrássyval szemben saját jelöltet (bizonyára Huska Vilmost) kíván indítani. Csakhogy az Iparospárt január 9-én tartott pártértekezletén az Ipartestület vezetőinek erőteljes nyomására úgy döntött, hogy Andrássy jelölését egyhangúlag támogatja és ellenjelöltet neki nem állí-