A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DÉNES György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom

KÖZÉPKORI VASTERMELÉS A BÖDVATÓL KELETRE 87 hangváltozás utáni alakot rögzít, ez a helynév nem valamely ősi szláv vasművesség emlékét őrzi, hanem valószínűleg XII. századi cseh hospes-telelepítés nyomát. Ezt a nevet pontosan helyhez kötni ez idő szerint nem tudjuk, de miután a Kovácsi családnak — tudomásunk szerint — nem voltak messze tájakra kiterjedő birtokai, minden bizonnyal valamely Martonyi környéki, talán rövid életű kovács-települést, vagy éppen település nélküli vasfeldolgozó munkahelyet jelölt. De nem zárhatjuk ki azt sem, hogy az említett Wyhnyche a Szentandrással határos Kovácsi faluval azonos, amely valóban a Szendét is birtokló Kovácsi család tulajdona volt. Ez esetben kettős, párhuzamos helynévadásreuxA VAUM VAk\ E I ({'OMlT.m/S TfíU XKNSIS

I ^ ^ r ~ "• y" "*• A i—«» jmmmiít mm, .>• ?31 aa. •HM asM| BSBWSÍ Mf 2. kép. A Görög Demeter féle atlasz Szalaky Gábor által 1805-ben helyesbített Torna megyei lapjának részlete. Szentandrás és Barakony, illetve Horváti, Meggyes és Szentjakab között feltünteti mindkét Kovátsi P(uszta) helyét