A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

FINTHA István: Madártani adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye faunájának ismeretéhez

MADÁRTANI ADATOK 673 ként néhány magaslat, melyek mint a szárazföldi állatvilág ideiglenes rezervoárjai, sokszor különös kényszertársulásokat teremtenek. Űszó-, gázlómadarak tömegének kedvez e hatalmas rónavíz, mely széltében meglábalható az ember számára, csak ismerni kell a felszín alatti árkok, laposok szövevényeit. Sok régi mederrészben bizony 3—4 m-es víz gyűlik össze ilyenkor, mibe beleveszekedni nem is minden veszély nélkül jár. Nemcsak a folyók egyenlőtlen hozama, hanem az Alföld más tájaihoz viszonyított bővebb csapadék is eredményezi a nagyobb vízellátást. Az éghajlat (21 °C alatti júliusi középhőmérsékletével Köppen szerint a Dfbx tartományba sorolható) hűvös, hidegtelű, csapadékos. Jellegéhez még az uralkodó északkeleti szél is hozzájárul.

6 Mindezekért nemcsak növénytakarója bővelkedik északról jött elemekben (montán fajai között legismertebbek a Leucojum vernum. Luzula pilosa, Gentiana pneumonanthe, Fagus silvatica stb.

7

), hanem avifaunájára is rányomja bélyegét hegylábi helyzete, kárpáti kapcsolatainak hatása. Madarai között kimutathatóan több az északi faunaelem; kevesebb a melegebb tájakról származó species, mint az Alföld délebbi területeinek madárvilágában. Példaképpen hasonlítsuk össze a következő két táblázatot! Mindkettőben az illető terület fészkelő fajainak megoszlását nyújtom csak, kizárva az átvonulok, időszakos vendégek előfordulásait, hisz köztudomású, hogy ezek túlnyomórészt nem jellemzik ideiglenes tartózkodási helyük faunaösszetételét. (A faunatípusok rövidítéseinek jelmagyarázatát lásd alább, a Faunakatalógus bevezetőjében!) 1. táblázat. A költő fajok %-os megoszlása faunatípusok szerint a debreceni Nagyerdőben Pal. 38,98 Eu. 22,03 Eu-turk. 20,34 Óvil. 5,08 Hol. 3,39 Med. 3,39 Ind-afr. 3.39 Pal-xerom. 1,70 K. 1,70 összesen 100,00 43