A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
ZSADÁNYI Guidó: Balogh Bertalan emlékezete (1870-1922)
298 t ZSADÁNYI GUIDÖ gekben az iskolai tantermek kicsinek bizonyultak. Az 1913—14-es idényben ismeretterjesztő előadások száma Miskolcon és a megyében 686 volt. A fővárosban bevezetett módon 1908-tól munkásgimnáziumot is szerveztek, melynek keretében három évfolyamon évi 160 órában középiskolai tanárok tanították a magyar nyelvet, történelmet, földrajzot, számtant, mértant, rajzot. A hallgatóság jó része a MÁV alkalmazottaiból került ki, ugyanis Balogh Bertalannak sikerült elérnie, hogy a MÁV a munkásgimnázium bizonyítványát bizonyos kisebb állások betöltéséhez, képesítésnek elfogadja." 1912—13-ban első és második osztállyal működött a munkásgimnázium. Az első osztálynak 95 hallgatója volt, így a tanítás párhuzamos osztályokban folyt. Megkísérelték a Miskolcon bevált munkásgimnáziumot Diósgyőrött és Ózdon is bevezetni, bár a gyárak vezetőségénél erre kezdetben hajlandóság mutatkozott, ez mégsem sikerült. A Pesten ugyancsak bevált népszerű főiskolát is meghonosította Miskolcon. Vidéken ez Pozsonyon kívül csak itt sikerült. 1911-től 6 tanfolyamot rendeztek. Részben országosan ismert (mint Cholnoky Jenő, Győry Tibor, Wángel Jenő egyetemi tanárok, Prohászka Ottokár püspök és Czakó Elemér az Iparművészeti Iskola igazgatója), részben pedig helyi előadókkal. Jellemző adatként említjük meg, hogy míg a második tanfolyam előadásainak 2661, a negyediknek pedig már 4293 hallgatója volt, ez átlagban előadásonként 200 hallgatót jelentett, de volt előadás, melynek 900 hallgatója volt. 3 ' 1 1912-ben a Múzeumok és Könyvtárak Felügyelősége a megye könyvtári hálózatának irányítását és ellenőrzését az egyesületre bízta. Ekkor 19 vándor és népkönyvtár működött. Számukat a következő évek folyamán sikerült 31-re emelni. Balogh Bertalan pedig tagja lett a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának. Szinte egész egyesületi működése alatt foglalkozott a miskolci kultúrpalota megvalósításának ügyével, mely otthont adott volna a hangverseny- és kiállítási termeknek, a zenekarnak és a szabad művelődési intézményeknek is. E kérdés megoldását sok egyéb ok mellett az is hátráltatta, hogy az egyesület két osztálya is ellentétben állott, mert Balogh Bertalan álláspontja szerint a kultúrpalotának elsősorban nem a múzeum elhelyezését kellett volna szolgálnia. A világháború kitörése az ilyen irányú tevékenységet is erősen csökkentette. Néhány előadássorozatot még a háború folyamán is rendeztek. Az egyiken politikusokat szólaltattak meg Apponyi Alberttől Hock Jánosig, a másikon pedig a fővárosi újságírókat.'' 1916-ban Balogh Bertalan előszavával jelent meg az egyesület háborús almanachja. 30 Miként 1912-ben a Kisfaludy és Petőfi Társaságok miskolci ülését és Kiss József költő szerzői estjét szervezte, úgy 1918-ban ismét lehetőséget biztosított a Petőfi Társaság miskolci estjének megrendezésére, melyen többek között Herczeg Ferenc, Csathó Kálmán, Pékár Gyula és Peterdi Andor vettek részt. A háború alatt, miután a kulturális élet területén nem nyíltak lehetőségek nagyobb munkára, közismert szervezőképességét, energiáját a MÁV Miskolci Üzletvezetőség Élelmezési Osztályának élén hasznosították.
