A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

KATONA Imre: A telkibányai kőedény- és porcelángyár alapítása és működése

A TELKIBÁNYAI KŐEDÉNY- ÉS PORCELÁNGYÁR 257 pénzfizetése, mint a számtartónak, Ducsay Jánosnak. Egyébként a gyár sze­mélyzeti jegyzékében 1832-ben és később sem szerepel egyetlen olyan sze­mély, akinek mesterségbeli megjelöléséből biztosan következtethetnénk a gyár termelésére. Noha 1831-ből már évszámos telkibányai edényünk is van, az említett jegyzékek egyikéből sem következtethetünk a gyár életét jellemző, befolyásoló változásra, alakulásra. Ezt csak azzal magyarázhat­juk, hogy a szinte évenként felvett jegyzékben foglaltakon kívül még so­kan dolgozhattak Telkibányán mintakészítők, korongosok, festők, aranyo­zok stb. 1831-ből fennmaradt telkibányai készítményeken már az aranyo­zás is feltűnik. Lényegében aranyozott az ún. házasság-váza is, melynek oldalain a kihagyott felületekre színes jelenetet festettek. Vagy nem ren­S;: ^^^^ : ^ÍÍÍ™ÍÍ^^Í:SÍS|1Í^M &».,. :.:. . . -——-<«»»*.,,,.5, srtí y 17 1. kép. Kanna, kőedény. Tata, 1830 körül. Iparművészeti Múzeum tulajdona (Ltsz. 53. 3655. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom