A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

HUSZTY Sándor : Herman Ottó a kolozsvári múzeumban (1864-1871

Herman OTTÓ A KOLOZSVÁRI MÚZEUMBAN 15 mogatást czéljaim elérésében —• és végre látom, hogy fajunk szellemi túlsúlya érdekében itt Erdélyben nagy és nehéz feladatunk van, melynek sikeres megoldására becsületérzés, egyesült erő, lelkesedés, kitartás és vas következetesség szükséges. Ennek a vége tehát az, hogy kötelesség, háládatosság, érdek és meggyőződés egyiránt az erd. m. egylet évkönyvére utasít. És végre reám támadnának mindnyájan, mert más intézethez folyamodtam, midőn a kebli intézet legnagyobb készséggel kiadta volna a dolgozatot, még akkor is, ha csak az én részem, tehát eo ipso csonka lett volna is! Fogadásom teljesítését avval kezdem, hogy a bécsi állat és növ. társulatnál megkezdett működésemmel rögtön felhagytam s nagy fáradsággal kidolgozott értekezésemet a pókok ivar szerveiről, amely kritikai eljárása és eddig nem tett észleletek közlése folytán általános tudományos érdekkel bir — először itt adom ki, a bécsi társulat Archívumában pedig egy, a prioritást megvédő levelet tettem le, melyet a magyar nyelvben való megjelenés után a német kiadással kiváltandom. Ez az én helyzetem, s hiszem, hogy Méltóságod belátja, miszerint igen criticus az Méltóságoddal szemben, mert becsületemre mondom, hogy feltétlen párthíve vagyok, de csak úgy követhetném az Academia forumára, ha itteni helyemet feláldoznám — és nincsen hova forduljak, s ami a legfőbb, erdélyi reményeimről le kellene mondanom! Most pedig azon az utón vagyok, hogy — talán — vakmerőséget követek el amidőn t.i. én akarom Méltóságodat reábirni valamire. Adja ki Méltóságod a dolgozatot az erd.m.e. évkönyvében s bevezető szavakban üsse helyre a Syrrhaptes esetét. Bir ja reá Méltóságod Csató urat, hogy ne Szebenben, hanem itt közölje közlendőit. Ezáltal az évkönyvek nyernek egy oly triast, aminő ez idő szerint Magyarföldön nincsen, mely tökéletesen képes ellensúlyozni és ha kell túlszárnyalni is •—• itt Erdélyben! Mert Stetter túlélte már fénykorát, a többi Szebeniek gyengék s igy jelenben az Erdélyi Ornis ápolását könnyen, természetesen és jogosan veheti át a magyar elem s meg is tarthatja továbbra. Abban az esetben, hogy Méltóságod ezt elfogadni kegyeskednék, szivesen lemondok minden madártani önálló közlésről s eddigi és ezentuli Erdélyben tett észleleteimmel tökéletesen és örömmel Méltóságod rendelkezésére állok, —

; de fogadásomat meg kell hogy tartsam, s jelen, habár száraz kenyeremet nem veszélyeztethetem! Méltóztat e levelet Pávai úrral közölni, akit bizonyos kellemetlen öszvezörrenések folytán nem mondhatom jóakarómnak s én meg vagyok győződve, hogy ez esetben igazat ád nekem! Ha pedig Méltóságod helyeslését el birnám nyerni, igazán boldognak vallanám magamat. Ez utóbbi esetben minden, az Ornisra vonatkozó terveimet Méltóságod birálata alá bocsátanám s szokott lázas munkálkodásom legjavával igyekeznék méltó zászlóvivője lenni, annyival inkább, mert irányával tökéletesen egyetértek! Ismétlem, hogy eddig tett és ezentúl teendő fogadásaimat becsületesen