A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum egyesület kialakulása és fejlődése az első világháborúig

184 VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN és miért maradt gyökértelen az irodalom Miskolcon és Borsodban. Ezekben az években itt élt Miskolcon Kaffka Margit is.'

2 „Életrajzom és működésem semmi tekintetben sem tartozik Miskolchoz, ahol átmenetileg, rövid ideig és mindennemű társadalmi, vagy nyilvános szereplés nélkül éltem" — írja 1909. november 22-én kelt levelében. Ennek ellentmondanak a Miskolcon megjelent írásai. A Fényben c. versének Tudom című változata, a Miskolci Napló 1904. március 9-i számában, Történet című verse a Miskolci Napló 1904. december 11., Bethánia című verse: Miskolci Almanach 1905. A miskolci Elenzék című hírlap közli: Miskolci festők kiállítása című tárcáját, amelyben meglepő melegséggel ír a városról. Prózájában is hagyott nyomot itteni tartózkodása. A Jóbarát, a Csonka regény olvasásakor, a bükki táj, a vasgyár, az Avas képe vetődik elénk. Méginkább a Mária évei című regényében kíméletlen, keserű, de igaz képet rajzol a századeleji gyötrelmesen polgárosodó Miskolcról. Egyesületünk által rendezett matinékon is szerepelt 1904. január 24-én és 1905. december 3-án. Kaffka Margit is úgy volt e várossal, mint annyi sokan mások. Taszította is, vonzotta is. Taszította kisvárosi áporodottság, nagyváros szegényes utánzása, vonzotta a táj. A képzőművészet. A Felvidéki Vándorkiállítások Az Egyesület feladatának tekintette a műízlés, a műpártolás fokozását, a közönség érdeklődésének felhívását. A már említett 5. § c. pontja szerint idővel képtár létesítését, g) pontja alapján pedig a magyar képzőművészek képeinek, szobrainak vásárlását, lehetőleg olcsó sorsjegyek által. Már 1899 májusában az Egyesület elnöke, dr. Tarnay Gyula megállapodott Hock Jánossal, a Nemzeti Szalon alelnökével a Miskolcon rendezendő képkiállítás ügyében.

53 1899. november 11-én a megyeháza nagytermében és emeleti előcsarnokában Wlassics Gyula VKM miniszter képviseletében K. Lipich Elek a művészeti osztály vezetője nyitotta meg a 280 műből álló kiállítást, amelyen néhány neves művész: Mednyánszky, Glatz művével is találkozhatott a látogató. Az érdeklődésre jellemző 10 nap alatt 2400 látogató és 1200 diák. A 280 képből 38-at megvásároltak. A sajtó szerint az eredmény messze felülmúlta a Szalon aradi, illetve szegedi kiállításának mérlegét. A múzeum képtára számára a kiállítás alkalmával letétként átadták Glatz Oszkár: Este a havason, Karvaly: Víg cimborák és Tahy: Karácsony című képeit. Ugyancsak átadta a minisztérium a kiállításon vásárolt képeket: Glatz Oszkár: Tájkép, Major Jenő: Falurészlet, Bíróék kertje, Pörge Gergely: Havasok című művét. Az Egyesület is vásárolt képeket a múzeumi képtár számára. A kitűzött célt magas mércével törekedtek megvalósítani már kezdetben is. De rögtön jöttek a gondok, is, amelyek azóta sem szűntek meg, és a szépszándékú törekvések kemény falba ütköztek. „Képzőművészeti tárunkat szaporítani nem tudjuk, mert nincs hely, ahová valamit is el tudnánk helyezni és ezt sajnos felsőbb helyen is tudják. Mi azért nem kapunk műtárgyakat, mert úgy sem tudnánk elhelyezni. De ez a helyzet egyúttal intelmül szolgáljon arra, miszerint kettőzött szór-