A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása

482 BODGÁL FERENC 22. Borsod megyében 1841-ben a baromorvosi állás elnyeréséért folyamodik Rodri­quez Ignác baromorvos. Ugyanezt kéri Holcman Ignác a Ferdinánd huszárezred állatorvosa s kovácsa, aki Bécsben a József tanintézettől nyert bizonyítványt s 1837-38-ban a megyében is volt. Venc Ferenc Ferdinánd főherceg 3-ik lovasezred első századának kovácsa és lóorvosa is esedezik a megyéhez, hogy őt a megboldo­gult Kirchmaver lóorvos helyett vegyék fel, s mellékeli a bécsi patkolóiskolai bizo­nyítványt németül, 1834-ből. Dvoruas Ferenc németnyelvű levelében szintén az állásért folyamodik. Miskolci Áll. Lt: Bm. lt. 1841. Nró 1859. 2881—83. Törő Ferenc miskolci „Diplomatikus Barom Orvos s Kováts Mester" ugyancsak fo­lyamodik a megyéhez, hogy a baromorvosi állást megkapja. Hivatkozik arra, hogy 12 éve itt helyben dolgozik s mellékel 16 fajta bizonyítványt (a mellékletek hiá­nyoznak). Az állást szavazattöbbséggel a lovasberényi származású Rodriquez Ignác nyeri el. Miskolci Áll. Lt.: Bm. lt. 1841. 1860. és 2883. 23. A nagyszentmiklósi céh a Helytartótanácshoz folyamodik azért, mert Kalmár Ist­vánt az ottani földesuraság a baromorvosi tudomány nélkül fölvette. Pedig a neve­zettet a tokaji kovácscéhbe baromorvosi tudomány nélkül vették fel. Utasítsák a tokaji céhet, hogy legényeket csak úgy vegyenek fel, ha az 1826. év okt. 30-án ki­adott 2770. sz. rendelet értelmében baromorvosi tudománnyal bír. Sátoraljaújhelyi Áll. Lt.: 1841. Nró 265. és vegyes iratok IV—1., Nró 503. 24. A per lényege, hogy Sarkady János, aki ügyes kovács, baromorvosi diplomával nem rendelkezik, a mesterséget pedig folytatja. Az idősebb mesterek, így: Nagy Mihály, Törő Ferenc, Szép Mihály, Záhorszky Mihály, Nagy Gábor, Dudok Dániel, Somo­gyi János „Baromorvosi Tudományt tanult Diplomatikus Kovács Mesterek" egészen a helytartótanácsig folyamodnak. Budáról br. Eötvös Ignác ír ez ügyben. Szerinte Sarkadyt a baromorvosi tudományok megtanulására kötelezni nem kell, a céhbe pedig fel kell venni. De szorosan ügyelni kell arra, hogy a nevezett a baromorvos­lást ne gyakorolja. Buda, 1841. Szent György hó 20. Miskolci Áll. Lt: Bm. lt. 1841. Nró 2917. 10 darab 25. Hogy a céh elsősorban a legnehezebb feltétellel, a baromorvosi iskola megkövete­lésével próbálja megnehezíteni a céhbeállást, arra Bankus Ferenc debreceni kovács­legény kérése a példa. Kérésére a céh így válaszolt: a) Ha a legény szerény és jó igyekezetű, 10 esztendei vándorlás alatt tud annyit keresni, hogy a baromorvoslást kitanulja. b) A mesterségnek jó értését a próbamű (remek) választaná meg. c) A házasság nem útja a céhbe való állásnak, de a felsőség parancsolata sze­rint a legénynek megházasodni nem szabad, ez is mutatja, hogy a házasságot több­re becsüli mint a baromorvoslás tanulását. d) Hogy vannak olyanok, akik tudják a baromorvoslást, mennél többen tudják, annál jobb a publicumnak és akiket baromorvoslás nélkül bevettek, annak a szülei haltak meg, vagy más nyomorúság miatt történt. Debreceni Áll. Lt.: Kovács céh iratai. 1823. jan. 31. Bodgál Ferenc: A miskolci ko­vácslegények sztrájkja 1854-ben. Borsodi Szemle V (1961), 5. sz. 553—554. 26. „A Kovátsokban megkívántatik, hogy a Lovak nyavalyái közül a leg-közönsége­sebbeket, mint a körömszorulás, teletalpúság, egere megmozdulás, megerőltetés, ér­vágás, ina megrántás, s a t. az ide tartozó házi Orvosságokkal együtt értsék: a pat­kolást, kotsi vasazást..." stb. Nagyváthy János: Magyar Gazdatiszt. Pesten, 1835. 97. Egere van (parotitis, f ültőmirigy gyulladás): amikor száj gyulladás vagy étvágyta­lanság miatt a rágáskor keletkező nyál nem ürül ki és a fültőmirigyek megduzzad­nak. Katona: 1958. 248. 27. Falusi Gazda 1857. 160—169., és Aranyi János „állatorvos és kovácsmester": Csal­hatatlan óvszerek a szarvasmarha egészségbeni megtartásáról. Falusi Gazda, 1856. 77—78.

Next

/
Oldalképek
Tartalom