A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása

A KOVÁCSOK LÓGYÖGYlTASA 483 28. Csízió, avagy az astronómiai tudománynak rövid értelemmel való leírása. A híres neves Királyhegyi János írásából magyar nyelvre fordíttatott és sok helyen megbővíttetett. Budán, 1855. Nyomtatta és kiadja Bagó Márton. Vesd össze: Tóth János: i. m., valamint e tanulmányban az emődi állatgyógyításról írottakkal. Pidpónia, alias szárnyas-egér, valószínűleg denevér Pipismadár = búbos pacsirta. Brehm: Az állatok világa. VIII. köt. Bp. é.n. 121. timporál = összekever Karakatona — kárókatona (Phalacrocorax Brisa), vonuló madár, melynek több fajtája van. Brehm: i. m. X. köt. 341. Celidónia = Chelidonium május = fecskefű. Erdőszéleken, akácosokban, kertekben, parlagokon gyakori. Gyógynövény, fájdalomcsillapító szer. A ló nyírja = nyírcsont; keskeny, hosszúkás csont, amely a patacsont két ága között foglal helyet. A pata helytelen faragásakor a kovács megsértheti. Süveg talp = teljesen zárt patkó, lemezzel, vagy más módon befedve. Magyary—Kossá szerint az impók, himpók, inpók elnevezés a pókhoz való hasonlóságból keletkezett. Kimenvül = kificamodik Kapta = csúdcsonton fejlődő csontkinövés (exostisis) Betonica-mag (Stachva officinalis = orvosi tisztesfű Megcsemel = megcsömörlik Szénamorva = szénamurva; széna magja, letört virága, levele. A növénynevek meghatározásához Jávorka—Csapody: Erdő, mező virágai Bp. 1950., valamint Csapody—Priszter: Magyar növénynevek szótára, Bp. 1966. c. műveket használtam. 29. „Jelentés. Alólírt a pesti kir. állat-orvosi intézetben kiképzett s oklevelezett állat orvos és rendesen kitanult kovács mester ajánlja a t. c. közönségnek minden orvosi tudományához és mesterségéhez tartozó szolgálatát a leghűbben és igyekezete által a n. é. közönség pártfogását kiérdemelni. Minden szegényebb sorsú állattulajdonosnak bármily orvosi szolgálat naponta 11 órától 12-ig ingyen megteend. Papp Ferencz oklevelezett állatorvos és kovácsmester Miskolczon Nagyhunyad utcza 763 szám alatt." Miskolczi Tudakozó Intézet Értesítő 1865. 1. sz. 30. Bodgál Ferenc: A vörössipkás honvéd. Északmagyarország, 1967. július 7. 31. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára: 2267. Bodó Sándor gyűjtése. Ajándékozta Csellő Fülöpné miskolci köteles, akinek az édesapjáé volt. A könyvben gumibélyegző lenyomata: a sarkos patkó száraiban KOVÁCS SÁMUEL, a szárak között kovácsmester PUTNOK 32. „A patkolási tanfolyam városunkban most befejeztetett. Ezen tanfolyamon 17 tanuló nyert bizonyítványt jeles és jó osztályzatokkal." Borsod, 1892. december 1. 33. A pesti egyetem orvosi karán 1787-ben megalakult „Egyetemi állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézet" 1851-ben vált önállóvá. 1851-től 1875-ig mint „Pesti állatgyógyintézet", 1875-tól 1890-ig mint M. Kir. állatorvosi tanintézet. 1890-től 1934-ig mint „M. kir. állatorvosi főiskola" működött. 1934-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állatorvosi osztályává alakult. A felszabadulás után az Agrártudományi Egyetem állatorvosi karaként működött 1952-ig. Azóta önálló intézmény, Állatorvostudományi Egyetem. Mezőgazdasági Lexikon, Bp. 1958. 84—85. 33. Monostori—Bekenye: A lóismeret kézikönyve. Bp. 1896. Zimmermann Ágoston: Patkolástan. I. kiadás 1890. Későbbi kiadások; 1892., 1912. 34. Zimmermann könyvét az 1950-es években megtaláltam Göncön egy idős mesternél, aki abból tanult. Legújabban megjelent szakkönyv: Dr. Horváth Mihály: Patkolástan. Hatodik, teljesen átdolgozott kiadás. Bp. 1959. 31*