A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

BODGÁL Ferenc: Kovácsok lógyógyítása

484 BODGÁL FERENC 35. Így 1875-ben: „Egy beteg lóhoz voltam, eret vágtam rajta, 1 50. Egy beteg lovon eret vágtam otthon, 30", stb. Boros Lajos sárospataki baromorvos és kovácsmester naplói. Sárospataki Főiskola Levéltára. 36. A gyűjtést 1969 júliusában végeztem. A földi tökkel való gyógyítást megtaláljuk az 1855-ös csízió 20. receptjében is. 37. Hogy mennyi állatot gyógyított, arról így beszél: „Az számlálhatatlan. Mert hozták innen is, onnan is. Én pénzt nem kaptam érte, én csak köszönömért dolgoztam. Hoztak Mikóházáról, hoztak Füzérről, hoztak Pusztafaluról, meg Hutáról, ez a körzet ide tartozott. De még ahol voltak kovácsok, onnan is lehozták, mert tudták, hogy merészkedek vele foglalkozni. Mikor idejött Pál doktor, ő tudta, hogy lovakkal foglalkozok, hát azt mondta: — Maga nagy mester, de most már hagyjon fel vele, mert nekünk is élni kell! A demokráciában, mikor megalakult, akkor jött ide új orvos, Pál doktor, ö mondta nekem, hogy hagyjak fel vele." A mester megjegyzését érdemes összevetni Oláh Andor megállapításával: „A parasztorvosok állandóan dokumentálják, gyanúsan hangoztatják, mennyivel sikeresebben gyógyítanak, mint a diplomás orvosok." Oláh Andor: Népi orvoslás, orvostörténet, orvostudomány. (A népi orvoslás kutatásának orvostörténeti jelentősége) Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 3. (1956), 93. 38. Szabó Sándor: Népi állatorvoslás és állattenyésztés Ernődön. 1965. évi néprajzi pályázat. HOM Ad.: 1549. ltsz. Ugyanez bővítve; Népünk életéből. Szerk.: Zupkó Béla. Mezőkövesd, 1970. 81—94. Az 1950-es évekig tartó állatgyógyítás egyrészt az egyes gyógymódok továbbéléséről, másrészt pedig ezek számának csökkenéséről tanúskodik. A kovácsok állatgyógyításáról hasonló adatokat gyűjtöttem 1952—1956 között Gönc, Telkibánya környékén. Kérésemre e témából több pályamunka is készült; Vályi Nagy Bertalan: Lótenyésztés Mezőkeresztesen. 1965. évi pály. 15 old. HOM Ad.: 1550., Varga Gyula: Az állattenyésztés múltja Mezőnagymihályon. 1965. évi pály. HOM Ad.: 1553., Konc Lajos: Népi állatorvoslás Egerlövőn. 1965. évi pály. HOM Ad.: 1564., György Károly: Lótartás Cigándon — Bodgál F. (szerk.): Borsod megye népi hagyományai. Miskolc, 1966. 78—79. A kovácsoknál használt egyes gyógymódok a paraszt állatgyógyítóknál is megtalálhatók, kivétel az érvágás, szájbetegség, illetve patagyógyítás. 39. Kérdőívünk a kovácsok állatgyógyítási ismereteire, a tanulás helyére tartalmazott adatokat. A válaszokból az derül ki, hogy a mai 60—80 közötti mesterek legjava is patkolótanfolyamot végzett, állatgyógyítási ismereteket ott tanult. Adataink: Szomolya, Sály, Ernőd, Sajólád, Szakáld, Tiszadorogma, Mezőkereszes (Borsod m.), Verpelét, Bükkszék, Mezőszemere, Ecséd, (Heves m.) községekből vannak.