A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)
KILIÁN István: Latin nyelvű komédia a XVIII. század elejéről a Borsod megyei Levéltárban
LATIN NYELVŰ KOMÉDIA 401 14. 1753. febr. 8. Szakolca: A tanárképző hallgatói egy Terentius-darabot adtak elő. TJ 99. EK Ab 108. 1753. 1766. Kassa: „bis Terentianas sales in theatrum intulit." TJ 124. EK Ab 89. 1766. 15. Vö. TJ 35, 37, 41, 44, 52, 55, 61, 68, 79. 16. Gragger Róbert: Moliére a magyar irodalomban. ItK. 1909. 147—166, 317—352. 17. Adalékok a magyar színmű történetéhez. ItK. 1910. 293—318. Vö. még: Bleyer Jakab: Gottsched hazánkban. (Budapest, 1909.) 23—59. 18. Alszeghy Zsolt: A trencséni magyar jezsuita drámák forrásaihoz. IT 1943. I. 11—14. 19. Holberg: A politikus csizmadia. Bev. tanulmány 43. (Szeged, 1941.) 20. Régi magyar vígjátékok. (Budapest, 1954.) (A továbbiakban RMVJ) 21. MIT II. 581—586. 22. Kilián István: Ismeretlen iskoladráma-gyűjtemény a XVII— XVIII. századból. Borsod-Miskolci Füzetek Irodalomtörténet 5. (Miskolc, 1967.) 23. Latin nyelvű pásztorjáték a XVIII. század elejéről. Antik Tanulmányok. 1968. 304—320. 24. Dr. Anton Pinsker (Prowinzarchiwar SJ Wien) a rövidítést másként oldotta fel: Ex Litteris Ann. [uis] S. [ocietatis] J. [esu] Fland. [riae] Belg. [icae]. A bejegyzés alapján tisztázhatatlan — Pinsker szerint —, hogy az utalás egy jezsuita rendházra vagy a belga-flamand jezsuita provinciára vonatkozik-e. Dr. Anton Pinskernek a szíves, többszöri levélbeni felvilágosításért ezúton mondok köszönetet. 25. Paulus Klimpfinger 1684-ben született Bécsben. 1699-ben belépett a jezsuita rendbe. 1706/07-ben Leobenben, 1707/08-ban Linzben a syntaxisták magistere volt. A provincia katalógusa szerint „habét curam rerum comicarum". 1710. június 1-én ismeretlen ok miatt kilépett a rendből. Az adatokért ismételten Anton Pinskernek kell köszönetet mondanunk. 26. Hidi Gergely személyére vonatkozóan: vö. Kilián: i. m. 1967. 10—11. 27. P. Frőlich kilétéről ugyancsak Anton Pinsker volt szíves felvilágosítást adni. Teljes neve: Gábriel Froelich. Született Bécsben 1657. október 7-én. Filozófiát és teológiát tanított Grazban, Linzben és Bécsben. Linzben a jezsuita kollégiumnak egy évig rektora is volt. Meghalt ugyancsak Bécsben, 1725. március 25-én. 28. Lippai Miklós személyét illetően Kilián: i. m. 1967. 8. sz. jegyzet. 29. „Esse léle kúrák". Vö. Kilián: i. m. 1967. Megjegyzések a szöveg kiadáshoz 94. 36. sz. jegyzet. Vö. még: Szamota István—Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár. (Budapest, 1902—06).) 202. Essez előfordul Debrecenben is. Szarvas Gábor—Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár. (Budapest, 1890.) I. 703. 30. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon. II. (Budapest, 2914.) 427—438. Polgár László: Bibliographia de história Societatis Jesu in regnis olim corona Hungarica unitis. (1560—1773) Róma, 1957.) 31. Vö. Kilián: i. m. 1967. 6. sz. jegyzet. 32. Vö. Raszlaviczi személyét illetően: Karácsonyi: i. m. 427—438. 33. Alszeghy—Szlávik: i. m. Bev. 7. Idézi: Bandi Vazul: A csiksomlyói r. kath. főgimn. története. Gimnáziumi értesítő 1895/96. 10. 34. Alszeghy—Szlávik: i. m. 8. 35. Kovács Bernardon: Kézirati iskolai drámák a XVIII. évszázadból. Az Erd. Róm. Kath. Status Kézdivásárhely. kantai főgimnáziumának értesítője az 1905/906-ik tanévről. Közzé teszi Hassák Vidor. 23—45. 36. A kantai minorita iskolatörténetet illetően vö. Karácsonyi: i. m. II. 427—438. Vö. még Schematismus ... Ordinis Fratrum Minorum ... Conventualium (Miskolc, 1942.) 38—39. Kilián: i. m. 1967. 6. sz. jegyzet. A katolikus iskolaügy Magyarországon II. (Kalocsa, 1884.) 80—81, valamint Satus Actualis Parochiae Kantensis De anno 1866. (Kézirat. Kézdivásárhely. Rk. plébániahivatala. Jelzet nélkül.) 37. Kézdivásárhely-Kanta történetét vö. Orbán Balázs: A székelyföld leírása II. (Pest, 1896.) 107. Szalay Gyula: Kézdivásárhelyi Szőts István Főbíró élete. (1675—1760) és nemességi pöre 1721—1754. (Szamosújvár 1915.) 54. p. 2. sz. lábjegyzet. Orbán Balázs: Háromszék. (Pest, 1869.) 216. Kővári László: Háromszék és a székelyek. (Hölgyfutár, 1861.)Jancsó Benedek: Háromszék megye. (Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben.) (Budapest, 1901.) 345—346. Háromszéki állapotok. (Erdélyi Híradó, 1842.) 81—82. Csutak Vilmos: Adatok Háromszék megye Bach-kor!'i
