A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

A DIÓSGYÖKVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE 223 A havi tandíj 4 korona volt. Klima nem volt elégedett a zeneiskolai jövedelemmel és a gyár vezetőségtől szeretett volna anyagi támogatást kapni. Ezt nem tudta elérni, sőt közte és a vezetőség között bizonyos nézeteltérések támadtak, aminek következtében 1909. június 1-ével kilépett a gyár kötelékéből. Ez a lépés azzal a hátránnyal járt, hogy ettől fogva a zeneoktatást már nem folytathatta a vasgyári vendéglő nagytermében, hanem vagy a lakásán, vagy házhoz járva tanított.

24 A tanítványok lassan lemorzsolódtak és Klima rövid idő múlva Mezőkövesdre távozott. Klima eltávozása korántsem jelentette a zenei érdeklődés megszűnését, sőt az érdeklődés annyira fokozódott, hogy a gyár egyik kiválóan képzett zenésze, Puky László mérnök: ,,A zenei ismeretek rövid foglalata, különös tekintettel a zene- és énekkarokra" címen a Diósgyőri és Vasgyári Szemle több számában értékes ismertetést adott.

20 Puky, aki a 20-as években a zenekar gondnoka lett, zeneszerzéssel is foglalkozott. Ő zenésítette meg ifj. Lányi Ernő: „Hervadó virágokról" c. versét tenorszólóra, amelyet Rhúz Pál, a kitűnő hangú vasgyári énekes dongókari kísérettel énekelt 1908. december 6-án.

26 Ugyancsak a zenekari érdeklődés eredménye volt az is, hogy Vasgyárban a munkásokból néhány kis zenekar alakult népi zenekari összeállításban, amelyek a vasárnaponkénti előadásokon több alkalommal szerepeltek. így pl. a Kétfilléres Asztaltársaság műkedvelő zenekara a Lehár Cigányszerelem c. művéből adott elő részleteket. Mint érdekességet meg kell említenünk, hogy a pengető hangszerek iránt is megvolt az érdeklődés. Többen: Taufer Ignác, Blaske N. és Lesko N. már a századforduló előtt citerán játszogattak és többször szerepeltek. Tőlük többen megtanultak ezen a hangszeren játszani, sőt akadtak olyanok, akik gitározni is megtanultak. A századforduló után Klemenik József tűnt ki, aki Taufertől tanult meg citerázni. Később egyre többen tőle kezdtek tanulni és néha 20 főig felszaporodott tanítványainak száma. Klemenik citera-gitár zenekart hozott létre, amely főleg nyaranta a kirándulásokon szórakoztatta a részvevőket, de több alkalommal más helyekre is kaptak meghívást. Tánczenét, dalokat, operett-, majd később térzenét, valamint több osztrák és cseh művet játszottak. Klemenik József több alkalommal a vasgyári zenekarral is hangversenyezett, amikor annak műsorán citera-letétes Strauss-keringők szerepeltek. A vasgyáriak előretörése A zenekar fejlődésére hatással volt az, hogy a 90-es évek közepétől igen sokszor zenés színművek, operettek, daljátékok kíséretét látta el. A finomabb játékstílus meghonosítására ez jó hatással volt. A századforduló utáni első évtizedben már operarészletekkel majd Puccini Pillangókisasszony c. operájának egy felvonásával is megpróbálkoztak. Az ilyen vállalkozásokhoz az adott önbizalmat, hogy a zenekari tagoknak néha-napján arra is alkalmuk nyílt, hogy egy náluknál jobb zenekart is meghallgassanak. A kultuszminisztérium megbízásából Kun László, a