A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

224 ZÁDOR TIBOR Vígszínház karnagya, majd zeneakadémiai tanár Országos Szimfóniái Zenekar néven zenei együttest szervezett. Kun 1908-tól a szimfonikus zene népszerűsítése céljából ezzel a zenekarral a vidéki városoknak hangversenyeket adott.

27 Miskolcon több éven át egy-egy alkalommal szerepeltek, így történetesen 1909. december 15-én, amikor a Korona Szálló dísztermében adtak hangversenyt.

28 A 75 tagú zenekar nagyszerű teljesítményt nyújtott s játékából sokat tanultak a vasgyári zenészek. Miskolcon 1909. október 1-től Szent-Gály Gyula lett a városi zeneiskola igazgatója. Az ő kezdeményezésére ettől az időtől kezdve évente egyszer tartottak szimfonikus zenekari hangversenyt, amelyek magas színvonalat értek el. A miskolciak között akadt néhány jó vonós zenész, akiket a városi zeneiskola tanulóival összevontak. Fúvósaik még nem voltak, ezeket a katonazenekartól kérték ki. A Borsod—Miskolci Közművelődési Egyesület 1910. február 7-én nagyzenekari hangversenyt adott, amelyre a vasgyári zenekar tagjainak nagy részét vendégszereplőként meghívták. Ennyi muzsikus ekkoriban a magyarok közül ritkán került ki, mert a Diósgyőr-Vasgyári Hirlap cikkírója megemlíti, hogy: ,,a hangversenyen az összes közreműködők nem csak magyarok, hanem miskolciak, illetve a közeli vasgyáriak.'"

29 Miskolc a századforduló táján erősen fejlődő iparos-kereskedő város, ahol a zeneiskola növendékeinek száma évről évre növekszik, a városban katonazenekar működik, mégis a város zenei élete szimfonikus zenekari szempontból elmarad a Vasgyárétól. A zeneiskola tanárai és tanulói adnak ugyan kamarazenekari hangversenyeket, de más zenei megmozdulás alig fordul elő. Szent-Gály a nagyzenekari hangversenyek megtartásához a vasgyáriak segítségét kéri. Tény, hogy a vasgyári kulturális intézmények, nemcsak a zenei, de a többi is, a munkások kollektív támogatása, anyagi áldozatkészsége révén sokkal kedvezőbb helyzetben voltak, mint a miskolciaké. Kulturális téren sokkal több kezdeményezés jelentkezik a gyártelepen, mint Miskolcon. Ezt megállapíthatjuk a műkedvelő színjátszás, a zene és a sport területén. Az énekkultúrának Miskolcon régebbi hagyományai voltak, de ezen a téren is csak 1909-ig tudta megtartani vezető szerepét, mert a kecskeméti dalversenyen a Diósgyőri Tisztviselők Dalegyesülete az első csoport második díját nyerte el.

;i0 A vasgyári kamarazene A kamarazene területén is hamar megmutatkozik a vasgyáriak életrevalósága. 1906 táján jó zenészekből vonósnégyest alakítanak. Ennek tagjai kezdetben: Puky László, Havasi József, Bencze Rezső és Klima Mihály. Később számuk szaporodik és zenekörré alakulnak. Feljegyezték, hogy 1910. október 16-án szerepelt egy „vasgyári vonósnégyes, amelynek tagjai: Puky László, Gobbi Jenő, Bencze Rezső és Csermák Raymund."

31 A vasgyári zenekör tagjai a zenét művelő családok egyesítésére törekedtek; az egyes családoknál felváltva tartották összejöveteleiket és így művelték a kama-