A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

222 ZÁDOR TIBOR hatalmas babérkoszorút, Havasi karmester pedig elefántcsontból készült karmesteri pálcát kapott ajándékul, illetve emlékül.

19 A kassai ünnepélyen való jó szereplés híre már messzire eljutott. A munkászenekar tekintélye egyre jobban növekedett. A vasárnapi felolvasások 1908 őszére irodalmi és zenei délutánokká fejlődtek. A helyi sajtó 10 évi folyamatos teljesítmény alapján elismerőleg ír az itt folyó munkáról: „Napjainkban — írta a Diósgyőr és Vasgyári Szemle — zsúfolásig megtelik a munkásétterem, ahol szórakoztató és tanulságos dolgokat adnak elő. A jól szervezett zenekar operett-dalokat játszik, a műkedvelők lelkes és kedves csoportja víg egyfelvonásos bohózatokat ad elő nagy ügyességgel; szavalatok, kuplék és a program változatos összeállítása tanúskodnak az ügyes előadásokról."

20 A zenei élet fejlődésével együtt fejlődött a gyártelep munkáslakosságának zenei tudása, zenei érzéke és zenei igénye. A zene iránti érdeklődésének egyik fényes bizonjatéka, hogy a vasárnap délutáni előadásokra, amelyeknek műsorában a zenekarnak oroszlánrésze volt, ezrével tódultak az emberek. A gyár fejlődésével a lakótelep is megnövekedett és 1910-re összeépült Újdiósgyőrrel, Nyirjessél és Pocogóval, és elérte a 10 000 lakost.

21 Azonban a munkásoknak csak egy része lakott a telepen, sokan Diósgyőranyaközségben és Miskolcon laktak. A zenekar hatása egyre nagyobb körre terjedt ki, nem csak a lakótelepet érinti, hanem a környező lakosságot is, mert az 1907-ben megépített villamosvasút révén mind a diósgyőriek, mind a miskolciak nagy számban jönnek a vasgyári előadásokra. A vasgyári zeneiskola A zene iránti érdeklődés növekedésének legdöntőbb bizonyítéka a zeneiskola kifejlődése. Ofcsák kezdeményezése óta alig másfél évtized telt el, az elhintett mag szép termést eredményezett. A zenész utánpótlás biztosítását szorgalmazta már az 1900-as alapszabály, amely anyagi támogatást biztosított a zenetanuló fiataloknak. A zenetanulás annyire elterjedt, hogy 1907-ben már egy iskolára való növendék foglalkozik zenével. A zeneiskola egy új zenésznemzedék felnövekedését és fejlődését igyekezett elősegíteni. Az intézmény élén Klima Mihály állt, aki 1897-ben a miskolci zeneiskolát szervezte meg, azonban később elhagyta ezt az állását és Vasgyárban hozott létre egy másik zeneiskolát. Klima a vasgyárban kapott állást, emellett a Jószerencse Dalkörnek karnagya, továbbá a zenekarnak is tagja lett. Nagy zenei tudását fáradságos munkával adta át kis tanítványainak. Nem csak hangszeres zenei oktatást adott, hanem a zeneelmélet alapvető fogalmait is megismertette tanítványaival, sőt a haladottabbaknak zeneelméletet tanított.

22 Klima nemcsak gyakorlati zenész, de zeneszerző is volt, aki több zeneművet szerzett. így többek közt ő szerezte Molnár Gyula: Papa lánya c. énekes bohózat zenéjét is, amelyet a Jószerencse műkedvelői a zenekar kíséretével 1907. december 25-én adtak elő a munkásétteremben.

2

''