A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulásig

A DIÖSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE 221 ban, ha ezáltal munkakeresetükben megrövidültek, keresetüknek megfelelően a zenealapból kárpótolták őket. A zenészutánpótlásról tehát gondoskodtak. Jelentős kedvezmény volt az is, hogy a zenészek a zenealap terhére egyenruhát kaptak. Az olyan zenészeket, akik kifogástalan magaviseletük, igyekezetük és szorgalmuk által külön elismerésre érdemessé tették magukat, a zenegondnok javaslatára a zenekari alapból külön jutalomban részesítették. Az említettek azt bizonyítják, hogy a zenészeket igen megbecsülték. Ez a szabályzat csak négy évig volt érvényben, mert 1905. februárjában újat léptettek életbe, amely annyiban tért el az előzőtől, hogy a próbák órabérét 50 fillérről 40-re csökkentették. Ennek az volt az oka, hogy a századfordulón jelentkező munkanélküliség miatt a gyár 1901-ben kénytelen volt ezer munkást elbocsátani s a munkásállomány még 1905-re sem érte el az 1900-as létszámot, amely akkor majdnem 6100 volt. Ugyancsak a munkások bérének, tehát a hozzájárulás összegének csökkenése miatt a zenekari hozzájárulást egynegyed százalékról háromnegyed százalékra emelték. Erre a zenekar létszámának megnövekedése miatt volt szükség. A szabályzat új szakasszal bővült, amely szerint a zenealap megszüntethető, ha a zenekar feloszlott s annak újbóli megalakulása öt éven belül nem történik meg, vagy pedig az alap jövedelmei annyira leszállnak, hogy azokból a zenekar megfelelő színvonalon nem tartható fenn. Az új alapszabályt már nem a Központi Igazgatóság, hanem a pénzügyminiszter hagyta jóvá.

18 A zenekari alap megteremtésével a zenekar működésének gazdasági feltételeit jól biztosították, a szabályzat megszerkesztésével pedig a zenekar szereplésének rendjét állapították meg. Büntető rendelkezések beiktatásával a zenekar fegyelmét igyekeztek biztosítani, ezekre azonban — értesüléseinki szerint — sohasem került sor. A zenekari tagok túlnyomó része fizikai munkás volt a gyárban s igen kevesen voltak olyanok, akik segédtiszti beosztásban dolgoztak. A kassai hangverseny Havasi karmester és a zenekari tagok több évi alapos munkája szép gyümölcsöket termett. A vasárnapi felolvasások, a különféle egyletek önképzőköri estélyei, az önálló zenekari hangversenyek a zenekarral szemben egyre magasabb igényt támasztottak s a zenekar igyekezett ezeket kielégíteni. Ezért a zenekar műsorába állandóan újabb és újabb műveket kellett felvenni. Egymásután mutatták be a zeneirodalom akkori könnyebb fajsúlyú műveit. A zenekar lépést tartott a korral és a legfrissebb termékeket sorra előadta. A zenekar hírneve túljutott Diósgyőrvasgyár és Miskolc határán. Ennek tudható be, hogy 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmával a Kassán megrendezett országos ünnepélyre hangversenyezni hívták meg a zenekart. A jól sikerült szereplés elismeréseképpen a zenekar