A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

DEÁK Gábor: A 48-as függetlenségi és a radikális irányzatok Borsodban a századfordulón

142 DEÁK GÁBOR az ellenzékinek számító Függetlenségi, illetve Polgári Radikális Párt számára is biztosít mandátumokat. Ismeretes Mocsáry Lajos szerepe a nemzetiségi kérdésben, aki éppen a megyei törvényhatóságban — és a Miskolc avasi református egyházközségi presbitériumban — fejezte ki ellenzékiségét több, nem a haladás, hanem a reakció érdekében kezdeményezett javaslattal szemben. Borsod ipari és kereskedő burzsoáziája a Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége útján hallatja szavát, s nemcsak a szorosan vett kereskedelmi és ipar-életet irányítja, hanem beleszól a kulturális, politikai kérdésekbe is. Működésének eredménye századunk elején a munkásgimnázium éppúgy, mint a Közművelődési és Múzeum Egyesület, világnézeti (liberális) szemlélete hatását felismerhetjük a megye és a város sok új születésű közintézményén, a városi törvényhatóság és a megye sok megnyilatkozásában, annak ellenére, hogy az iparos-kereskedő elemek mellett még mindig megmaradt a nagybirtokos osztály is, amely ha nem is szívesen, csupán a tömegbázisok megtartása miatt is, hallgatólagosan, vagy titokban ellenszenvesen, nem vitte nyílt kenyértörésre a hatalmi kérdést már csak azért sem, mert egyre inkább kiszolgáltatottja lett a bankok és takarékpénztárok hitelének, s a nagyiparosok és nagykereskedőkkel a városunkban és megyénkben egyre szaporodó munkáslétszámmal szemben érdekazonosságot kellett mutatnia. Ez a sajátos helyzet is magyarázata annak, hogy éppen Miskolcon és Borsod megyében találkozunk a három megye között a 48-as függetlenségi és a polgári radikalizmus gondolataival anélkül, hogy döntő erőfölényhez jutottak volna akár a törvényhozásban, akár a politikai élet terén. 2. A polgári radikalizmus elméleti megfogalmazása és általános kérdései Dolgozatunkban nem kívánjuk végigvinni a polgári radikalizmus hazai történetét, hiszen forráskutatásaink korlátozottak. 1900-tól 1918-ig szokták számítani e politikai törekvés történetét. Mi csak az első szakaszt, 1914-ig vizsgáljuk e kérdést, az I. világháborúig egy olyan megyében, ahol az ellenzékiség nemcsak hagyomány, hanem életforma is volt, Két igen kitűnő vezérfonalunk van e kérdés általános problematikájának bemutatására: Mérei Gyula: Polgári radikalizmus történetéhez (1900—1918) Budapest, Gondolat, (1960) és Fukász György könyve. Mérei Gyula könyve bevezetőjében a külföldi polgári radikalizmus politikai gondolkozása ismertetéséből indul ki. Rövid történeti visszatekintés után — melyben a felvilágosodás politikai és embereszményéig megy vissza — rámutat arra, hogy a polgári radikalizmus a polgári liberalizmusnak csupán egy réteg, a gazdag polgárság uralmát, gazdasági és társadalmi érvényesülését biztosító rendszerével szemben az összes többi, kívül rekedt rétegek politikai, társadalmi és szellemi mozgalma volt, amelynek fő jellemvonása: harc a fennálló társadalmi rendszer elavult formái ellen. A Szabadkondolkozók Nemzetközi Szövetsége a XX. század elején a világbékéért harcoltak, tudományos alapokon mutatták ki a háború elkerülhetésének viszonyait, lehetőségeit, az antimilitarizmus, pacifizmus, az