A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

DEÁK Gábor: A 48-as függetlenségi és a radikális irányzatok Borsodban a századfordulón

A 48-AS IRÁNYZATOK BORSODBAN 143 emberi egyenjogúság érvényesülésének szükségességét. Ebben a mozgalomban az egyes országok értelmiségének legjobbjai vettek részt. Magyarországon a „nyugatos politika" harcosai voltak a gondolat szószólói, elsősorban itt is tudósok, költők (Ady), írók, akik a Magyar Kultúrában, a Huszadik Században és a Társadalomtudományi Társaságban Spencer Herbert (— művét a század elején magyarra is lefordították ), Comte, Durkheim természettudományos gondolkodása iránymutatásával és tekintélyével harcoltak az újért. Nálunk Jászi Oszkár volt a szószóló, aki Graz Gusztávval, Somló Bódoggal, Babarczi Schwarzer Ottóval (a gyermektanulmányozás és patronage egyik támogatója is volt Teleki Sándorral), Vámbéry Rusztemmel és Árminnal, a filozófus és pszichológus Pikler Gyulával, Szabó Ervinnel egy tekintélyes társasággal vettek részt a mozgalomban úgy, hogy hatásuk le a középiskolás diákokik (lásd Simándy Pál: Diák a századfordulón c. könyv 297. oldal: A Galilei Kör felhívása) megragadta az embereket. Egyik fő jellemvonása a hazai mozgalomnak is: harc a fennálló rendszer ellen. A Polgári Radikális Párt megalakulása már csak befejezője volt annak a széleskörű tömegmozgalomnak, amelynek irányítói — Bíró Lajos is — Károlyi Mihály is, Bölöni György, Vázsonyi Vilmos. Kernstock Károly stb. a feudalizmus, klerikalizmus, uzsoratőke és imperializmus ellen vették fel a harcot. (2) Programjukban szerepelt az agrárreform, kereskedelem és iparpolitika (a vámunió bírálata), a tanügy és kultúrpolitika, új jogrendszer, közigazgatás, közegészségügy reformja, a szabadságjog és a nemzetiségi kérdés. Pikler Gyula azt hirdette, hogy a nemzetállam még nem végső eszménye az emberiség haladásának. Mérei Jászi Oszkár szavait idézi, amikor azt mondja: „Aki morált mond, az nemzetköziséget mond" . . . Herbert Spencer szavai szerint: „Senki sem lehet addig tökéletesen szabad, amíg mindenki nem szabad; senki sem lehet addig tökéletesen erkölcsös, amíg mindenki nem erkölcsös, senki sem lehet addig tökéletesen boldog, míg mindenki nem boldog!" És ezt a gondolatkört egy olyan világban hirdették, amely állig felfegyverkezve várt és amelyben háború fenyegette az emberiséget! Ez volt benne az utópia. Ez utópikus törekvés nyilatkozott meg a pedagógia terén hirdetett szabad embereszmény kibontakoztatása ügyében folytatott törekvésekben is — elsősorban a reformpedagógiában. Mérei Gyula rámutat arra is, hogy a radikálisok politikai gondolatvilága a pozitivizmusnak (Spencer), az etikai idealizmusnak, a természettudományos gondolkozásnak, Kant és Marx tanításainak bizonyos eklekticizmusából jött létre. Ennek alapján harcolnak a háború ellen (a kanti „világállam"-ért), a közép-európai vámunió és szabadkereskedelem létrehozásáért. E ponton a radikálisok imperializmusa (elméleti történetiség hirdetése) erős kritikát kapott Jászi Oszkártól aki (3) kimutatta, hogy a népek szolidaritásának gondolata ellene mond a kapitalizmus imperializmusának. A pacifizmust hirdette, amellyel szorosan összefügg a vámunió és szabadkereskedelem. (Vesd össze Mérei Gyula: Föderációs tervek Délkelet-Európában és a Habsburg monarchia 1840—1918, Kossuth Könyvkiadó 1965. c. könyvvel). Ez a két kérdés a világháború alatt és után — Jászi korábbi meg-