A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 10. (1971)

KATONA Imre: Újabb adatok a miskolci kőedény- és porcelángyár történetéhez

ADATOK A MISKOLCI KŐEDÉNYGYÁR TÖRTÉNETÉHEZ H7 gyis a Butykay és Mildner-féle gyár ugyanaz volt. A Butykay által alapított kőedény gyár került Barkassy Imre bukása után Mildner Alajos Ferenc kezébe, aki azt — mint később olvashatjuk — előbb felajánlja a városnak katonai laktanyául,'' majd — amikor ajánlatát nem fogadják el — megpróbálja elárvereztetni. Néhány évig azonban nem sikerül eladnia, így feltehető, hogy Mindégh János helybeli lakos ebben próbálja felállítani gépekkel felszerelt üzemét. 1867-ben végre sikerül az eladás a helybeli szegényápolda céljaira. Legfeljebb tehát a Mindégh-féle üzem lehet kontinuitásban Butykay üzemével. Míg a Novothny-féle kőedénygyárról a Mihalik által említetteken kívül semmit sem tudunk, a Koós-féle üzemről már részletes leírásaink vannak, A Butykay-féle gyár 1832-től 1862-ig néhány évnyi megszakítással 30 esztendőn át működött. Alapítását mindeddig 1833-ra tették.

6 Ezzel szemben a gyár említésével első ízben 1832-ben találkozunk a Jelenkorban/ A közlemény szerint építése annyira előrehaladt, „hogy már őrlik a maszszát s a már kész minták reményt nyújtanak a mielőbb készülendő edény csinossága és tartósságáról." Alapítókul Butykay Józsefet és Biszterszky Imrét említik. Közülük nemes Butykay József ismertebb, vagyis Biszterszkynek a gyár alapításán kívül egyéb szerepe nem volt. Mint kőedénygyáros csak a Honművész 1833-as híradásaiban szerepel.

8 Eredetileg fűszer-, illetve vegyeskereskedő volt és csak a 30-as évek elején kapcsolódott vállalkozótársként Butykayhoz. Már a 20-as évek közepén Miskolcon van, de csak 1828-tól szerepel a városi közéletben.

9 1831 és 1841 között városi tanácstag, majd mint a dédesi papírmalom bérlője tűnik fel. Butykay az Abaúj megyei Abaújszántóról került Miskolcra. Apja városi főfiskális s még 1825-ben is Abaújszántón lakik. 1822-ben már üzlete van Miskolcon. Előbb Hackenberger Sámuel üzlettársa, majd Biszterszky vei társul a kőedénygyár alapítására. Már az 1820-as évek közepén számos kapcsolata van bécsi kereskedőkkel. 1830-ban a Libay-féle pénzhamisításban gyanúsítják, de a városi hatóság segítségével ebből hamarosan tisztázza magát.

10 1831-ben fognak a gyár alapításához, 1831. április 13-án kelt az az adás-vevási szerződés, mely szerint Butykay és Biszterszky kereskedők 320,— pengő forintért megveszik a diósgyőri koronauradalomtól azt a telket, melyen porcelángyárukat akarják felállítani. Az uradalom ennek ellenében megengedte, hogy a Szinván lévő malmot (mai Király-^malom őse) átalakíthassák a porcelángyár szükségleteinek megfelelően.

11 A gyár azon a négy utcával körülhatárolt telken állt, ahol ma az Uttörőház épülete van. Egy 1863-as hirdetés szerint a gyári épületek „részint kő, részint téglából vannak építve, s cserép zsindellyel vannak födve,. . .

12 A gyár első mesterei, szakmunkásai minden bizonnyal Besztercebányáról és Telkibányáról verbuválódtak. Ez nemcsak abból következik, hogy a besztercebányai és a telkibányai kőedénygyár egyaránt közel volt Miskolchoz — ahol a gyárnak lerakata volt —, hanem abból is, hogy míg az egyik alapító, Biszterszky körmöcbányai, s az ottani gyár lerakatának vezetője az 1820-as évek végén,

13 — Butykay József szántói volt, mely ugyanúgy Breczenheim uradalmához tartozott, mint Telkibánya.

14 A gyár első éveiből fenmaradt egy-két adat még közvetve sem kap-