A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1918—19-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON 293 nult embert nem olyan könnyű elnyomni és szolgaságban tartani, mert nehezebb elbolondítani és félrevezetni. Más intézkedésekre már nem kerülhetett sor. A Párizsban tanácskozó antanthatalmak ígéretüket nem tartották meg, amikor a felvidéki hadjárat során visszafoglalt területekről kivonták a csapatokat, aminek óriási demoralizáló hatása volt a hadseregre, ugyanakkor a román hadsereg nem vonult vissza, hanem újabb támadást indított, aminek végeredménye a Tanácsköztársaság katonai leverése volt. * A munkástanács még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt feloszlatta Sárospatak képviselőtestületét és átvette a község ügyeinek intézését. Pár nap múlva megalakult a járási direktórium, amely az átszervezési intézkedéseket erélyesen végezte el. A jobboldali lapok nem jelentek meg, a velük folytatott viták korábban a pártvezetőségnek sok energiáját emésztették fel. Rövidesen megalakították a munkás-, földműves- és katonatanácsot is. Ez a tény a hatalomnak szélesebb körre való kiterjesztését jelentette. A reakciós gócok mesterkedése következtében április elején ellenforradalmi kísérlet robbant ki, ami azt bizonyította, hogy a kisgazdákat és szegényparasztokat nem sikerült megnyerni. Az eddigi felvilágosító tevékenység még nem bizonyult elegendőnek. Az ellenforradalmi puccs kirobbanásának egyik oka a csalódottság volt, amit azért éreztek a szegényparasztok, mert az októberi forradalom óta mind a gyűléseken, mind a sajtóban sokat emlegették a földosztást, s a proletárdiktatúra mégsem osztott földet részükre. A felvilágosító tevékenységet tovább folytatták, ami különösen a tanítóképzős fiatalság körében ért el figyelemre méltó eredményeket. A pedagógusok bekapcsolódása az ideológiai munkába egyre nagyobb arányokat öltött. A tavaszi virágzás beköszöntével a szocializmus fája is virágzani kezdett, s ezt a szépen induló kibontakozást akadályozta meg a csehszlovák katonai megszállás, ami sok bajnak és kellemetlenségnek lett a melegágya, mert a helyi társadalom tagjait egy emberöltőre egymás ellenségeivé tette. A csehszlovák csapatok kiverése után a népművelési feladatok megoldását tovább folytatták. A tanítóképzőben végzett propagandatevékenység következtében megalakult a tanítójelöltek szakszervezete. A munkástanács ingyenes egészségügyi szolgáltatások bevezetését oldotta meg. A munkástanácsnak a suttogó propaganda rágalomhadjáratával is meg kellett birkóznia, azután pedig a katonai problémák kötötték le minden idejét. Ilyen helyzetben következett be a román katonai megszállás. * Sárospatak társadalma a történelmi fejlődés során a haladó mozgalmakban igen jelentős szerepet játszott. A Rákóczi-kori szabadságharc elbukása óta egyelőre háttérben marad. Ha vannak is bizonyos kezdeményezések, akciók, azok mind a messzeföldön híres kollégiumával vannak összefüggésben, amelyek hatása nem mozgatta meg a tömeget. Ez csak az 1848/49-es szabadságharc idején lelkesedett fel újra. Ekkor reménykedett abban, hogy sikerülni