A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

AZ 1918—1'9-ES FORRADALOM SÁROSPATAKON felfogás a gyűlésen kifejezésre is jutott. A gyűlés elég zajos lefolyású volt, s bár az ellentétes érdekek fennállását minden részvevő érezte, végre mégis megalakították a Paraszttanácsot Stefán János elnöklete alatt, a kiküldték képviselőiket a Nemzeti Tanácsba. A délután folyamán az iparos ifjúsági egylet tartotta meg gyűlését az Álla­mi Tanítóképző Intézetben Hódossy Béla elnöklete alatt, aki megnyitójában vá­zolta az okokat és a célt, amiért korábban az ifjúsági egyesület megalakult, s úgy hiszi, ezután sem lesz más célja az egyesületnek, mint a tudomány meg­szerzése, mert a tudás hatalom. Szép szavakkal emlékezett meg az egyesülés­ben rejlő erőről, s az egyes szakszervezetek eredményes munkájáról. Beszéde végén üdvözölte a sátoraljaújhelyi Szociáldemokrata Párt két küldöttjét, mint vendégeket, akik szintén jelen voltak a gyűlésen. Ezután az új választási tör­vényt ismertette, melyhez Déri Gyula tanár szólt hozzá. A tárgysorozat következő pontja az egyesület további működési irányának megállapítása volt. Werner Ernő kiküldött kétségbe vonta az egyesület további fennállásának jogosságát mai formájában. Javasolta, hogy a régi alapszabá­lyokat dobják el és alakuljanak át Szociáldemokrata Párttá. Indítványozta a munkástanács megválasztását és egy jelölő bizottság kiküldését, amelyhez a jelenvoltak egyhangúlag hozzájárultak. A jelölések megejtése és a választás megtörténte után Hódossy Béla elnök kihirdette az eredményt, mely szerint a 21 tagú munkástanács tagja lett: Goreczky Gyula borbély, Kiss János kőmű­ves, Babos Géza könyvkötő, Espák József cipész, Fehér János téglamester, Bodnár József cipész, Szabó Mihály asztalos, Dávid Sándor kőműves, Fűzi János cipész, Klein Sándor szabó, Takács András bodnár, Szécsi János gépész, Kordinák Endre nyomdász, Déri Gyula tanár, Jónás József kőműves, Szeretvai István bodnár, Róth Ignác kereskedő, Szabó János tanító, Rész Ferenc ács, Vida József kályhás és Zsoldos Barnabás [9]. Az eredmény kihirdetése után az elnök, majd Déri tanár védelmébe vette az egyesületet és hangoztatták további fennmaradásának szükségességét. Ilyen meggyőződésben voltak a tagok is. Kimondották az egyesület fennmaradását, esetleg más cím alatt, s az átszervezés keresztülvitelére és egyéb ügyek elinté­zésére másnapra újabb gyűlést tűztek ki. Ugyancsak december 2-re a sátoraljaújhelyi Szociáldemokrata Párt nép­gyűlést hirdetett, s a tápintézet tágas terme (a Mudrány terem) csaknem szűk­nek bizonyult az érdeklődők befogadására. A társadalom minden rétege kép­viselve volt a gyűlésen. Hölgyek is voltak jelen, sőt a piacon árusító falusi bátyus asszonyok is eljöttek, hogy demokratikus érzelmeiket demonstrálják. Szó esett az általános titkos, nőkre is kiterjedő választójogról, s a földosztásról. Sokan voltak a teremben olyanok, akik még nem értették meg teljesen az elhangzott beszédeket, akiknek sejtelmük sem volt a szocializmusról, s csak egyes szavak, kiszakított mondatok maradtak meg emlékezetükben. Jól mon­dotta Déri Gyula tanár: „itt még csak a koponyák forradalma kezdődik". Ernyedetlen tanításra, kitartó felvilágosító munkára lesz szükség, hogy a szo­cialista tanokkal a helyi társadalom alaposabban megismerkedjék. Déri Gyula hasonlatokban gazdag, tartalmas beszédben indokolta meg a népgyűlés össze­hívásánk szükségességét, mert bár Sárospatakon is hallották, hogy a főváros­ban forradalom zajlott le, de Sárospatakon a forradalomnak nyoma sem volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom