A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

DANKÓ Imre: Adattár a Bodrogköz és közvetlen környéke régi vízrajzához

408 DANKÖIMRE JEGYZETEK fi] Dankó Imre: A bodrogközi Hosszú-rét települése. A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, IV. Miskolc, 1964. 143—163. Klny. is. [2] Valter Ilona: Régészeti adatok a Bodrogköz honfoglaláskori településtörténetéhez. Uo. 131—141. [3] Ébner (Gönyey) Sándor: A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. Föld és Ember, V. (1925.) [4] A Tiszáninneni Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményeinek Levéltára. [5] A sárospataki Rákóczi Múzeum Adattára, Bakó Ferenc gyűjtése. Í6] Gulyás József—Kántor Mihály: Sárospatak és vidéke. Magyar Városok Monográfiája. Bp. 1933. 311 p. + 17 t. [7] Fotókópia. Gönyey Sándor ajándéka. [8] Karád Helysége Határa Térképe. Készítette Lengyel Soma. 1860. Fotókópia. Gönyey Sándor ajándéka. [9] Ébner (Gönyey) Sándor idézi id. m.-ban. 110] Magyar Nyelvőr. [11] Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár, ma Kazinczy Ferenc Zemplén megyei Levéltár. Térképgyűjtemény. [12] Adalékok Zemplén Megye Történetéhez című levéltári folyóirat. Szerkesztette: Dongó Gyárfás Géza, Zemplén megye levéltárnoka. [13] Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár. [14] Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század közepéig. I—

II. Bp. 1882. [15] Szirmay Antal: Notitia topographica inclyti comitatus Zemléniensis. Buda. 1805. — Itt 201. §. [16] Ébner id. m. 90. [17] Valter Ilona id. m. 132. Arostho. [18] Dankó Imre gyűjtése a sárospataki Rákóczi Múzeum Adattárában. [19] A Tiszáninneni Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményeinek Adattára, Faluszemináriumi Kéziratok 53. [20] Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára. I—

IV. Pest, 1851. [21] Csánki Dénes: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. 1890. [22] A Tiszáninneni Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményei Könyvtára Kézirattára. [23] Térkép fotókópia Gönyey Sándor ajándéka. ;[24] Mailáth József gr. (szerk.) A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat monographiája. 1846—1896. Bp. 1896. [25] Gönyey után. [26] Agárd község térképe, 1871. Gönyey Sándor másolata, ajándékából birtokomban. [27] L.—Pólyán helysége térképe id. m. [28] Gönyey után. [29] Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631—1648). Bp. 1954. — Itt 265. [30] Karád helysége térképe id. m. [31] Nyíregyházi Állami Levéltár, most Szabolcs-Szatmár megye Levéltára. 132] Gönyey után. [33] Ethnológiai Adattár, Magyar Nemzeti Múzeum — Néprajzi Múzeum, Budapest, Szolnoky Lajos gyűjtése. [34] Karcsa helysége Úrbéri Állományinak Rendezési Terve, 1840. Fotókópia, Gönyey Sándor ajándékaként birtokomban. [35] Agárd község térképe id. m. [36] Wenczel Géza, Árpádkori új okmánytár. Bpest, 1860—1874. [37] Vályi András: Magyarország leírása betűrendi sorban. I—

III. Buda, 1796—1799. 138] Szirmay Antal: Notitia historica, politica, oeconomia montium et locorum vihiferorum comitatus Zempleniensis. Kassa, 1798. Í39] Fotókópia, Gönyey Sándor ajándékából birtokomban.