A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

ZÁDOR Tibor: Az 1918-19-es forradalom eseményei Sárospatakon, és hatása a város társadalmára

286 ZÁDOR TIBOR aki nemcsak a pártszervezetben fejtett ki élénk tevékenységet, hanem „a tanulóifjúságot is állandóan izgatta" [54]. A haladó gondolkodású tanárok közé tartozott Székely Géza, aki — bár nem kulcspozícióban — a kommunista pártnak szintén bizalmas embere volt. Az intézeti ifjúság körében is nagy agitációt fejtett ki, s ennek az lett a következménye, hogy a tanítóképző intézet ifjúsága 1919. április 26-a előtti napokban megalakította a tanítójelöltek szakszervezetét és érintkezésbe lépett a tanítói szakszervezet vezetőségével a szükséges kapcsolat megteremtése céljából [55]. Tisztában kell lennünk azzal a ténnyel is, hogy a tanítóképző intézet hallgatói általában két évvel idősebbek (mert a többsége hat elemit végzett), tehát érettebbek voltak mindenkor, mint a gimnázium tanulóifjúsága és így már érettebben értékelték az eseményeket is. Komolyabb mentalitásúvá tette őket hivatástudatuk, tudták, hogy az oklevél megszerzése után egy-egy faluban vezetői szerepet kell betölteniök. Ezért következett be, hogy a tanítóképzőben ifjúsági egyesület helyett szakszervezet alakult meg. Kovács Dezső és Tóth Mihály —, bár nem voltak agitatív egyéniségek — a szakszervezetnek kezdettől fogva tagjai voltak, viszont a szakszervezet a párt fennhatósága alatt állt, s így pártállásukkal szintén hatást gyakoroltak az ifjúságra. Tanács Imre tanár pedig ,,az alkotmánytan helyett tartott az intézetben társadalomtudományi előadásokat" [56], s így közvetlenül részt vett az ifjúság politikai nevelésében. Megállapítható, hogy a tanítóképző intézet tanárai döntő többségben felsorakoztak a szocialista párt zászlaja alá és az idők szavát megértve, lelkes és igen eredményes eszmei-politikai tevékenységet fejtettek ki elsősorban a tanulóifjúság, másodsorban a helyi és környéki társadalom politikai és társadalmi vezetésében. Az intézeti növendékek körében végzett munkájukat nagyobbra értékelhetjük, mert a haladó eszmékkel felvértezett fiatalok hamarosan kikerültek az életbe és ott folytatták a felvilágosító munkát. Mindenesetre magatartásuk egy életre megváltozott. Sajnos, ez az ifjúság politikai nevelését célzó tevékenység a rövidesen bekövetkezett csehszlovák katonai megszállás, majd a felszabadító harcok, a tanév befejezése, főképpen pedig a Tanácsköztársaság leverése miatt nem sokáig tartott, azonban hatásuk egy életre megmaradt a volt növendékekben, akik közül néhány a Horthy-rendszer idején, de a legtöbbje a felszabadulás után bekapcsolódott a szocialista gazdasági és társadalmi rendszer kiépítésének munkájába, akik büszkén hivatkoztak arra, hogy ezt az ihletet még pataki képzős korukban az említett tanároktól kapták meg. CSEHSZLOVÁK MEGSZÁLLÁS Sárospatak csehszlovák katonai megszállás alatti életéről a rendelkezésre álló forrásanyag, sajnos, teljes hiánya miatt bővebben írni alig lehet. A párizsi békekonferencia határozata alapján a burzsoázia szolgálatában álló csehszlovák katonai alakulatok újabb területek elfoglalásával bővítették a létesítendő csehszlovák állam területét. A Vörös Hadsereg nem tudott sikeresen ellenállni ennek a hódító szándéknak. így április utolsó napjaiban Sárospatakon is számolni kellett a város elesésével. A direktórium elmenekült.