A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9. (1970)

SAÁD Andor: Rákóczi Zsigmond csontmaradványainak vizsgálata

Rákóczi Zsigmond esöntmaradványainak vizsgálata A Rákóczi család fejedelmi ágának, nagy tekintélyének, és gazdagságának megalapítója Rákóczi Zsigmond volt. 1544-ben született. Perényi Gábor sárospataki udvarában és a kollégiumban nevelkedett, majd az egri várba került, ahol részt vett a török elleni küzdelmekben. 1581-ben Szendrő várának kapitánya és Abaúj-Torna megye főispánja. 1587-ben Eger várának kapitánya lett, de erről 1591-ben lemondott, és a szerencsi várkastélyába vonult vissza. A felső-magyarországi török elleni harcokban fontos szerepet játszott. Jelentős ütközete volt Sajókazánál, Szikszónál (1588), Túránál. A Bocskai által vezetett szabadságharc mellé áll. A szabadságharc idején Erdély kormányzója, majd Bocskai halála után, 1607. febr. 8-án fejedelemmé választották. A fejedelemségről súlyosbodó betegsége miatt 1608. mára 5-én lemondott, és visszatért felsővadászi kastélyába, ahol 1608. dec. 5-én meghalt. 1609. jan. 21-én helyezték el tetemét a szerencsi ref. templomban. Halálának, eltemetésének időpontját és helyét Miskolczi Csulyak Istvánnak, az Országos Széchenyi Könyvtár kézirati osztályán őrzött diáriuma is tartalmazza. Ugyanez megállapítható a díszes vörösmárvány-tumba felirataiból is, melyeket ugyancsak Miskolczi Csulyak István fogalmazott meg annak idején. A sírboltot Rákóczi három fia, György, Zsigmond és Pál létesítették atyjuk, számára, és valószínűleg ide helyezték át előbbi nyugvóhelyéről a már több mint tíz évvel ezelőtt elhunyt édesanyjuknak, Rákóczi Zsigmond második feleségének, Gerendi Annának földi maradványait is. A tumba keleti függőleges éle mentén ma is olvasható az alábbi, csonka felirat: GEREND CO SORIT OLIM, SPEC AC. A felirat az 1644-es rombolásnál sérülhetett meg. Az egyik feliratból az is megállapítható, hogy a tumbát Rákóczi fiai 1619-ben helyezték a sírbolt fölé. Miskolczi Csulyak István diáriumából az is megállapítható, hogy még két Rákóczit temettek el a szerencsi ref. templomban, úgymint a 46 éves korában elhunyt Rákóczi Lajost, továbbá a fejedelem 25 éves korában elhunyt Zsigmond nevű fiát. Rákóczi Lajost 1612. január 3-án, Zsigmondot 1621. február S-án temették el. A fejedelem tumbáján semmiféle jel nincs arra nézve, hogy őket ugyanebben a sírboltban helyezték volna el. A templomban több sírbolt lehetett, vagy legalábbis annak belsejében több temetkezés történt, de ezek közül csak egynek, emléke maradt meg. Több, öreg szerencsi lakos szerint a templomnak az 1903-ban történt renoválása közben a mai orgonalábhoz csatlakozó karzat keleti lábazatának tövében egy régi sírbolt beszakadt, és abban néhány csonton kívül piros ruhafoszlányokra emlékeznek vissza. Lehet, hogy ez éppen Rákóczi Lajos, vagy ifj. Zsigmond sírboltja volt. Az élénk színű ruhafoszlányok nem szólnak női temetkezés mellett, mert az