A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

LENGYEL Imre: A rátkai német település

244 LENGYEL IMRE JEGYZETEK [1] Barna János: Szerencs és vidéke. Magyar városok monográfiája. Bp. 1931. 84. 1. [2] Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye. Bp. Apolló írod. Társaság. 102. 1. [3] „Én Rattkay feo Biro Iwo Thamas, eskwtt Biro tarsom Beny Paall, az több eskwtt Polgárok: Seortes János, Nagy Antall, Iwo János, Erős Sidmund, Thott Antal, Káposztás Ambrus, Nagy Mihail, Kowacz Antall, Balogh András képében Zwzan Paal, Poczay András, Keoszeonseges szemellek: Benkő Antal, Bodnár György, Thott Szaniszlo, Zabo Jacab, Thot Balas, Veorós Caspar, Kowacz Paal, Zirimak János, Seornemiszsza Mihail;... Vkkon poharatt mutatta föll Kiss András. Actum Rattka 17. Marty Anno 1596." Nyelvtud. Közi. 1867. 334. 1. [4] Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozódás Magyarországon. Szikra. Bp. 1952. 38. 1. [5] Mákkai László: I. Rákóczi György birtokának gazdasági iratai. (1631—1648.) Bp. 1954. 28. és kk. 1. [6] Ravasz János: A sárospataki uradalom gazdálkodása a XVIII. század első felében. Bp. 1938. 8. 1. — Oláh József: A robotmunka a sárospataki és regéci uradalmakban a XIX. század első felében. Agrártörténeti tanulmányok. Szerk. Szabó István. Bp. 1960. Tankönyvkiadó Áll. Ny. 19. és kk. 1. [7] Makkai i. m. 48. 1. [8] Bakács István: Trautsohn herceg regéczi uradalmának terméseredményei a XVIII. században. Tanulmányok a magyair mezőgazdaság történetéhez. Szerk. Domanovszky Sándor. 1. f. Bp. 1930. [9j Országos Levéltár. Arch. Patakiense Tit. Regécz. Fasc. IV. N° 324. Copia Contractus Urbarialis Possessionis Rátka. I. h. [10] Hutterer Miklós: A Dunántúli Középhegység németsége és a magyarországi német nyelvjáráskutatás problémái. Magyar Nyelv, 1960. 2. sz. 222. 1. [11] Hermann Schidk: Die schwábischen Mundarten in deutschen Dörfern Südosteuropas. Tübingen, 1955. Karte 1. [12] Országos Levéltár. Elenchus Productorum in praeinserto Commisionali Opere liquidatas in Dominiis Regétz et Sáros Nagy Patak interventarum Meliorationum Positiones concernentum. 178° Contractus de Subditela et Urbarialibus praestationibus neo-illocatorum Colonorum Ratkensium cum Principe Trautson initus anno 1750. Bretzenheim, kamarai Fasc. 1. [31] Ld. a 9. sz. jegyzetet! [14] Balassa Iván közlése. Az urbáriumot 1774. aug. 8-án Üjhelyben hagyták jóvá. [15] Lukács Zsófia: A szerződéses jobbágyok helyzete hazánkban a XVIII. század folyamán a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig. Bp. 1937. 7. 1. Tanulmányok a Magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk. Domanovszky Sándor. 13. f. [16] Kari Czoernig: Ethnographie der oesterreichischen Monarchie. Wien, 1855. III. k. 40. 1. [17] Uo. 54. 1. [18] Uo. 70. 1. [19] Országos Levéltár. Urb. et Conscriptiones. Dézsma-lajstrom. Bretzenheim, kamarai. Fasc. 169. N° 10. [20] Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. A Magyar Tudományos Akadémia kiad. 1938. 35. 1. [21] A gazdasági életre vonatkozó adatokat ld. részletesebben Bakács i. m. 103 és kk. 1. és Oláh i. m. 274. és kk. 1. [22] Országos Levéltár. 43. csomag. Protocolla et Acta sedis dominalis 1810, 1818. Közli Oláh i. m. 278. és kk. 1. [23] Orsz. Levéltár. Bretzenheim. 16. cs. Főkormányzósági iratok 1843—1846. [24] Das Tokayer Weingebirge und dessen Umgebungen genannt Hegyallya..." von J. Mohi u. A. G. Laszgallner. Kaschau. 1828. 47. és kk. 1. [25] Fényes Elek: Magyarországnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest, 1836—40. III. k. 386. 1. [26] A kérdés további részletes kifejtését ld. Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században, különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira. Agrár-