A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. (1969)

KOMÁROMI József: A Pataky–Gerga társasszerződés 1778-ból

ADATOK MISKOLC KERESKEDELEMTÖRTÉNETEHEZ A PATAKY—GERGA ÜZLETI TARSASSZERZÖDÉS 1778-BÓL Évkönyvünk előző kötetében adtam közre azt az addig ismeretlen üzleti társasszerződést (socialis contractus), amelyet 1778-ban a miskolci gazdasági életben 3elentős szerepet játszó Pataky György kötött meg Gerga Györggyel és magukhoz emelt addigi gyakornokaikkal: Gerga Ádámmal és Peszkár Athanásszal [1]. Jelen ismertetésemmel a célom az, hogy e társasszerződés részbeni lebonyolítását, mint forrásanyagot közreadjam. A szerződés „részbeni" lebonyolításáról beszélek. Az eredeti szerződést és a vele kapcsolatos Gerga György-féle végrendeletei ugyanis a miskolci múzeum megszerezte. Gazdasági történetírásunk nagy kára, hogy a szerződéssel egyidejűleg felvett vagyonleltár már nem került a múzeumba. Ennek holléte ismeretlen, vagy végleg elveszett. Pedig erre a vagyonleltárra több ízben hivatkozik a szerencsésen fenn maradt, s Pataky által pontosan vezetett üzleti könyv. Ezekből a hivatkozásokból kiderül, hogy az elkallódott vagyonleltár több mint 300 pontba foglalt szabatos üzleti inventárium volt és így forrásértéke rendkívül nagy lehetett volna. Ez az elveszett inventárium teljes bizonyossággal kezünkbe adta volna a két miskolci, gazdag és tőkeerős görög kereskedő egész üzleti működésének tartalmát. De ennek az inventáriumnak a hiányában is, szerencsésnek kell mondanunk, hogy a végrendelettel kapcsolatos és a társasszérződés nagyrészt családi lebonyolításával összefüggő elszámolás megmaradt az utókornak. Ez is gazdagon tartalmaz olyan adatokat, amelyekből a város gazdaságtörténetével foglalkozó kutatók a jövőben is bőven meríthetnek. Ez a társasszerződés a miskolci kereskedelmi tőkefelhalmozás és üzleti tőkekoncentráció eddig egyedüli és számszerűen gazdag dokumentuma. Ennek a hiányában e kérdésekhez hozzá sem tudnánk szólni és fontos láncszem maradt volna ki Miskolc gazdaságtörténeti fejlődésének vonalából. De nemcsak erről van szó. A végrendelet és a társasszerződés, valamint a vele kapcsolatos családi vonatkozású lebonyolítás — megmutatja azt a gazdaságszerkezeti és tartalmi változást, amely a miskolci görög kereskedőkre jellemző üzleti ténykedéssel, vagyonfelhalmozási manőverekkel, a kereskedelmi tőkének bankszerű manipulálásával teremtett új helyzetet — és azt élesen elválasztja az előző miskolci kereskedelmi viszonyoktól. Szoktuk mondani és írni, hogy Miskolcon a görög kereskedők alakították ki azokat a viszonyokat és azt a rendszert, amely a város addigi feudális karakterében először mondhatók az adott időben korszerűnek és kapitalista jellegűnek. Ez azután nemcsak a helyi kereskedelem életében és struktúrájában, hanem