A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

DÉTSHY Mihály: A sárospataki vár pusztulása 1702-3-ban

A SÁROSPATAKI VÁR PUSZTULÁSA 105 istállóban keletkezett és onnan átterjedt tűz következtében. A tűzvész pusz­tításáról egy kilenc évvel később, 1712-ben készült összeírás, részletesebben pedig egy ugyanebből az évből fennmaradt leltár tájékoztat. A konskripció bevezetője röviden a következőket mondja: ,,A Sárospataknak nevezett belső vár, mint az uradalom feje és azelőtt a Rákócziak székhelye, kétszintes, négyszög alaprajzú, korábban minden részében pompás palotákkal, építmé­nyekkel és lakószobákkal, továbbá minden egyéb különféle illendő tartozék­kal bővelkedett, de a rebellisek felgyújtották, és ahol nem voltak boltozatok, hiányoznak padozatai, ajtajai, ablakai és más felszerelései. A tűzvész után, nem sokkal ezelőtt zsindellyel teljesen újrafedték" [24]. Az 1712. június 14-én felvett leltár egyenként leírja a várkastély helyi­ségeit és azok berendezését [25]. A földszintiek, miután ezek boltozottak vol­tak, használható állapotban maradtak, csupán egy-kettőnek üvegezetten ekkor az ablaka. Az emeleti termek többsége, a déli szárny boltozott helyiségeinek kivételével, pusztán áll. A nyugati, bejárati szárnyban az egykori „aranyos palotának" és a keleti szárny palotáinak is elpusztult a famennyezete, üre­sen és beüvegezetlen ablakokkal tátongott az északi szárny legtöbb szobája is. Hasonló állapotban írja le a leltár a Vörös torony második és harmadik szint­jének helyiségeit. Utóbbiakban ekkor gabonát tárolnak. A leltár sajnos nem tér ki a negyedik szint termeire és a délkeleti sarok omlására. A pusztulásról a kortársak naplóiban is találunk említést. Beniczky Gás­pár, II. Rákóczi Ferenc titkára a fejedelemnek a szabadságharc idején tett első pataki látogatásáról 1707. július 7-én ezeket írja: „Minekutána azon haj doni Sáros-Pataki erősségnek és Fejedelmi residentiájának Németh által való végső romlását és omlott falait keserves Fejedelmi szemeivel megszem­lélte volna . . ." [26]. A fejedelem 1707-ben és a következő években is többször jött Patakra, és hosszabb-rövidebb ideig a várban szállt meg. 1708 végén az országgyűlés ülé­seit is a várban „a palotában" tartják [27]. A várkastély tetőzetét és egyes helyiségeit tehát 1707-ig helyreállították. Nehezen tételezhető fel, bár nem kizárt, hogy az említett palota a Vörös-torony negyedik szintjének „nagy" vagy „öreg palotája" volt. Ez ellen szólnak a Vörös torony megrongálásáról idézett adatok. Ugyanakkor azonban a leltár és konskripció szerint a vár­kastély nagyobb palotái, termei sem voltak épségben és ülésezésre alkalmas állapotban. A tetőzet újrafédeséről az 1712. évi konskripció idézett sorai is megemlé­keznek. Az újrafedés 1708 előtti időpontját egy 1708. április 27-én tartott vizsgálat jegyzőkönyvében rögzített tanúvallomás igazolja: „Semmi építést nem tud ezen Várnak meg Sendelyezésén kívül" [28]. Patakról a kuruc hadak 1710. november 10-én a császáriak váratlan előnyomulása elől menekülve hirtelen vonulnak ki [29]. Nem valószínű tehát, hogy a fejedelem tisztviselőinek őrizete alatt álló várkastélyban újabb kárt okoztak. Kisebb mértékben megrongálhatta azonban a megszálló császári katonaság. A pataki uradalom új gazdájának, Trautson hercegnek itteni udvarbírája 1711. augusztus 6-án jelenti, hogy az őrség kivonult a várból, és azt mocsokkal tele, rongáltan hagyta hátra [30]. A várkastély akkori álla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom