A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)
DÉTSHY Mihály: A sárospataki vár pusztulása 1702-3-ban
106 DÉTSHY MIHÁLY potára az uradalom számadásaiból is következtethetünk. Az 1711. évi számadás szerint abban az évben a „paloták" tetőzetének javítására 600 zsindelyt és 1000 zsindelyszeget használtak fel. Kijavították a paloták ablakait, ezekben 300 üvegkarikát raktak új, 221 karikát pedig régi ólmozásba, ezenkívül 200 karikát az uradalmi kádár várbeli szállásán és a magtárban fakeretbe foglaltak [31]. Az 1708 előtt elkészült tetőfedés tehát csak javításra szorult. A számadással kapcsolatban 1716-ban írt észrevételekre adott válasz szerint azonban ,,az ablakok javítása a legnagyobb mértékben szükséges volt, miután a várban nem akadt egyetlen lakható helyiség sem" [32]. 1712-ben csupán a várkastély tetőzetének újabb javítására költenek, és ehhez 300 zsindelyt és 500 zsindely szeget használnak fel [33]. Az 1702. évi rombolás után az akkor már egyébként is korszerűtlenné váló külső vár erődítéseit nem építik újjá. A várkastély helyiségeit az uradalom főbb tisztviselői számára, aránylag szerény kiképzéssel és berendezéssel állítják fokozatosan helyre, miután a birtokos Trautson hercegek nem kívántak itt rezidenciát fenntartani [34]. Az épület azonban ebben az állapotban sem maradt fenn hosszú ideig, mert 1737. március 12-én újabb tűzvész martaléka lett [35]. Détshy Mihály
