A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KISVÁRDAI László: Adatok a szikszói termelőszövetkezetek fejlődéséről

ADATOK A SZIKSZÓI TERMELŐSZÖVETKEZETEK FEJLŐDÉSÉRŐL 353 cselédekből tevődtek össze. A középparasztok még ebben az időben a szövetke­zés ellen voltak, ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy nem léptek be a termelőszövetkezetbe, hanem a meglevő termelőszövetkezet szétbomlasztására törekedtek. A középparasztság e megnyilvánulását döntően befolyásolta a nemzetközi helyzet akkori alakulása és a Kommunista Párt mezőgazdasági poli­tikájának végrehajtásában megmutatkozó szélsőséges bal- és jobboldali elhajlás. „A dolgozó parasztságnak a termelésben és a társadalomban elfoglalt helyzete kettős: a parasztság egyrészt dolgozó, másrészt tulajdonos. Ebből következik, hogy a parasztság önmagától ösztönösen nem tér a szocializmus útjára" [8]. Meggyőző, felvilágosító munkára és a megalakult termelőszövetkezet gaz­dasági vonzóerejére volt szükség, hogy a későbbiek folyamán a középparasztság is a szövetkezet útját választotta. A szikszói „Vörös Csillag" Termelőszövetkezet gazdasági eredményei az első évben, a részesedést figyelembe véve, jövedelmezőség szempontjából nem túlságosan vonzották a középparasztokat. Az 1952-es felfejlesztés és tagosítás után a szövetkezet gazdaságilag erősödött és a jövedelemelosztás területén a középparasztság felé is vonzó hatással bírt. A termelőszövetkezet fejlődését és. munkaegység értékét a következő táblázat mutatja: Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1. 2. 3. 4. Fel nem osztható tiszta Földterület Tagjainak Munkaegység vagyona száma értéke 1950. 83 000, 1951. 115 000, 1952. 148 000, 1953. 162,000, 1955. 306,000, A termelőszövetkezet nagyarányú gazdasági fejlődését gátolja az a tény, hogy az 1949-ben végzett részleges tagosítás után belépett új tagok földjei a község határának különböző területein kis parcellákban helyezkedtek el és a földterülettel rendelkező középparasztság az 1951-ben megindult felfejlesztés következtében nem a harmadik típusú termelőszövetkezetbe lépett be, hanem a paraszti rétegeződés és területi elhelyezkedés alapján 4 db első típusú ter­melőszövetkezeti csoportot alakított. ,,1952 nyarára a község 70 százaléka termelőszövetkezetbe tömörült és igen zilált kataszteri és tényleges birtoklási állapotok álltak fenn. A termelés megindulni nem tudott és az újonnan alakult termelőszövetke­zetek ingatlanai természetszerűleg szerteszéjjel voltak. Kéréssel for­23 — Ft 480 kh. — Ft 650 kh. — Ft 627 kh. — Ft 952 kh. — Ft 674 kh. 44 16,40 Ft 47 19,61 Ft 66 17,60 Ft 84 18,60 Ft 56 26,60 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom